Vissza

Mithológiai magyarázatok

(Fejlesztés alatt)


















Eileithuia
Ekhetosz
Epeiosz
Epikaszte
Erektheusz
Erinuszek
Eriphule
Eumaisz
Eurosz
Eurupulosz
Eurution
Foldrazo

Gorgok

Hadész
Hektor
Helene
Heliosz
Hephaisztosz
Heraklész
Ikarosz

Kalupszo
Kirké
Klutaimnesztra
Kuklopszok

Laertesz
Laisztrugonok
Lukomedesz
Menelaosz
Mentor

Nauszikaa

Odusszeusz

Palamedesz
Penelopé
Philoktetesz
Poluphemosz
Priamosz
Sziszuphosz
Szkulla

Teiresziasz
Telemakhosz
Tundareosz

Zeusz

Ailosz

A viharok és a szelek görög istene, aki az Aiolosz-szigeteken, Szicília partjaitól nem messze uralkodik. Homérosz Odüsszeiájában Aiolosz odaadja nak az összes ellenszelet egy zsákban összekötve, hogy biztosítsa gyors hazatérését Trójából, azonban amíg alszik, hajósai kinyitják a zsákot, így a hajó letér útvonaláról.

vissza a lap tetejére


Antikela

A híres rabló, Autolükosz lánya, Láertész felesége, anyja. (A mítosz egyik változata szerint Antiklea már Láertész jegyese volt, amikor együtt hált az apja házában vendégeskedő Sziszüphosszal, s tőle szülte t.) Miután elvesztette a reményt, hogy fia még hazatér, bánata öngyilkosságba vitte, és fiával már csak az alvilágban találkozott, ahová az élőként szállt le, hogy tól megtudakolja jövendő sorsát. Az Odüsszeiában Eumaiosz egy helyütt megemlíti Antikleia ifjabbik leányát, Ktimenét, akiről többé sehol sem esik szó.
(Forrás: Sz. A. Tokarev, Mitológiai enciklopédia I.; Gondolat; Budapest, 1988 Mitológiai ki kicsoda; Hajja & fiai Könyvkiadó)

vissza a lap tetejére


Aresz

Zeusz és Júnó gyermeke. A harc és a háború istene. Csak a harcmezőn vagy a vérengzés közepén érezte jól magát. Tetőtől talpig fegyverben, sisakkal, vértekkel, lándzsával és pajzzsal jelenítik meg.

vissza a lap tetejére


Artemisz

Zeusz és Létó leánya, Apolló ikertestvére, védi a vadászokat és az íjászokat, valamint a védtelen gyermekeket és az állatokat. Hekatéval együtt uralkodik a kísérteteken és a varázslatokon. Holdként tisztelték.
Epheszoszi temploma a hét ókori világcsoda egyike volt.
Ábrázolásakor hosszú, a lábára gyékényszállal erősített sarut hord. Kezében íj, vállán vesszőtartó tegez van. Szent állata a szarvastehén.
(Forrás: Emile Genest: Mitológiai legendák, Műszaki Könyvkiadó, Budapest)

vissza a lap tetejére


Asztuanax

és Andromakhé fia. Igazi neve Szkamdriosz volt, a trójaiak hívták Asztüanaxnak ("a város ura") a iránti tiszteletből. Trója elfoglalásakor az akhájok halálra ítélték, és ledobták a várfalról a még csecsemőkorú Asztüanaxot. Egy későbbi helyi monda szerint Asztüanax életben maradt; idővel felépítette romjaiból Tróját, és számos új várost alapított Kis-Ázsiában.
(Forrás: Sz. A. Tokarev, Mitológiai enciklopédia I.; Gondolat; Budapest, 1988)

vissza a lap tetejére


Pallasz Athéné

Jupiter és Métisz nimfa, az ész istennője leánya.
Apja, Jupiter koponyájából pattant elő Minerva, a háború istene teljes fegyverzetben, sisakkal, pajzzsal, lándzsával, készen a harcra. Ő a tudományok és a művészek védelmezője is. Ennek tanúbizonyságaként gyakran matematikai eszközökkel körülvéve ábrázolják. Szent állata a bagoly, de ugyanakkor a kígyó és a kakas is. Az olajfatermesztés istennője, ezért olajággal a kezében is láthatjuk.

vissza a lap tetejére


Átreidák

Átreusz fiai: Agamemnón, Mükéné királya, a Tróját ostromló gögög sereg fővezére, és Meneláosz, spártai király, akinek elcsábított feleségéért, Helenéért folyt a háború Trója alatt.
(Forrás: Homérosz: Odüsszeia; Európa kiadó)

vissza a lap tetejére


Boreász

Asztraiosz titán és Éosz hajnalistennő fia, az északi szél istene. Az ókori görögök úgy hitték, hogy az Égei-tenger északi partvidékén, a hideg és sötét Thrákiában lakik. Zephürosztól, a szelíd nyugati széltől eltérően Boreasz nem egyszerűen szilaj volt, de olykor hatalmas erővel pusztított. Amikor az országot elözönlötték a perzsák, a görögöket segítette az Artemiszion-fok előtt, Kr. E. 480-ban vívott tengeri csatában, ahol először győzték le a támadó ellenséges flottát. Boreasz erőszakkal elragadta Óreithüiát, Erekhtheusz athéni király lányát, miután meglátta őt táncolni egy forrás közelében. Fölkapta a királylányt, és egy felhőbe burkolva Thrákiába suhant vele. Két fiuk született, Kalaisz és Zétész, más néven a Boreaszok. A szelet megtestesítő fiúk normális emberi külsővel születtek, később azonban aranyszárnyat növesztettek a vállukon. Héraklész ölte meg őket Ténosz szigetén.
(Forrás: Arthur Cotterell: Képes Mitológiai Enciklopédia; Glória Kiadó)

vissza a lap tetejére


Danaiszok, (Danadiák)

Danaosz ötven lánya, akik Aigüptosz ötven fiához mennek férjhez, apjuk gyanakvása miatt azonban az összes férjet megölik a nászéjszakán - csak egyikőjük, Hüpermnésztra kegyelmez meg férjének. Mindannyian arra ítéltetnek, hogy Tartaroszban az idők végezetéig szitával vizet merjenek.
(Forrás: Mitológiai ki kicsoda; Hajja & Fiai Könyvkiadó)

vissza a lap tetejére


Danaosz

Bélosz egyiptomi király fia, Aigüptosz ikertestvére, ötven leány apja. Argoszban Gelánór átadta neki az uralmat. Késobb megölte veje, Lünkeusz, s utána ő lett Argosz királya.
Forrás: Mitológiai enciklopédia I.; Gondolat Kiadó, 1988

vissza a lap tetejére


Danaoszok

A görögök neve, mitikus ősük, Danaosz király után.
Forrás: Homérosz: Odüsszeia; Európa kiadó

vissza a lap tetejére


Déiphobosz

A trójai király, Priamosz és Hekabé sok fia közül az egyik. Parisz halála után mind a két fivér, Déiphobosz és Helenosz is magának követeli Helenét, de Déiphoboszé lesz. Amikor a faló megérkezik Trójába, Déiphobosz sejti, hogy ez valószínűleg csel lesz és ráveszi Helenét, utánozza a görög vezérek feleségeinek hangját, azt remélve, hogy így a görögök majd elárulják magukat. Azonban Helené is megsejti a cselt, és hogy elnyerje a görögök bizalmát, elrejti férje kardját. Amikor a görög harcosok előbukannak rejtekhelyükről, a falóból, Helené első férje, Menelaosz az, aki megöli a fegyvertelen Déiphoboszt.
Forrás: Mitológiai ki kicsoda; Hajja & Fiai Könyvkiadó

vissza a lap tetejére


Délosz

Délosz a Kükládok középső tagja és Apollón égeikumi kultuszának központi szentélye volt. Már Homérosz kora előtt is Apollón szent szigete; bizonyos (halvány) jelek arra engednek következtetni, hogy vallási kultusza a mükénéi kor óta folyamatos volt. A mítosz szerint Apollón és Artemisz Déloszon született.
A 7. században és a 6. század elején Délosz nagy szomszédja, Naxosz ellenőrzése alá került, ezt követően azonban mindinkább az athéniaknak jutott a vezető szerep, és ez csak a Spártával vívott nagy háború végén szakadt meg rövid időre. 314-ben azután Délosz függetlenné vált, és az is maradt i.e. 166-ig. A pénz-és a kereskedelmi ügyletek központja lett, és fontossága egyre nőtt. 166-ban a rómaiak athéni fennhatóság alatt álló szabadkikötővé tették. Az i.e. I. évszázad közepének zűrzavarainak idején, amikor a római központi hatalom megerősödött, hanyatlásnak indult.
(Forrás: Peter Levi: A görög világ atlasza)

vissza a lap tetejére


Déméter

A gabona és a földművelés istennője. Egyik kezében búzakévét, a másikban sarlót tart. Leánya Perszephoné, akit Hádész , az alvilág istene vett feleségül. Amikor Perszephoné a halottak birodalmában van, Déméter szomorú és a természet alszik: ez a tél. Amikor leánya visszatér hozzá, Déméter újra örül és a természet kivirul, növekedik az aratnivaló.
Forrás: Emile Genest: Mitológiai legendák, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

vissza a lap tetejére


Diomedész

1. A trójai háború egyik legfontosabb hőse, aki ugyanakkor szerepel a thébai mondakörben is: ő a Thébai ellen vonuló hetek fiainak egyike, akik apjuk halálát akarják megbosszulni a városon. Diomédész anyja Adrasztosznak, a Thébai ellen vonuló seregek vezérének, az argoszi királynak a lánya, így Diomédész maga is argoszi király lesz, és elveszi unokatestvérét, Aigialeiát. Azelőtt ő is kérője volt a spártai nek, így őt is köti az eskü, hogy segítenie kell férjének, Menelaosznak visszaszerezni feleségét, amikor a trójai irály fia, Parisz megszökteti. Barátjához, hoz hasonlóan ő is részese különleges védelmének, szerencsés a harcban, ő harcol Arésszel, megsebesíti Aphroditét, és segít nak ellopni a Palladiont, szent képmását, amelytől Trója sorsa függ. A későbbi mondák szerint - Chaucernél és Shakespeare-nél - még Cressidát (eredeti nevén Krüszéiszt) is elnyeri Troilustól. Mivel segíti, azon kevés görög harcoshoz tartozik, akik épségben és gyorsan hazaérnek hazájukba, de Aphrodité hosszabb bosszút eszelt ki ellene, amiért megsebesítette: hazatértkor kiderül, hogy Aigialeia hűtlen lett hozzá, és trónja is vitatottá vált. Így inkább elhagyja a görög világot, és Itáliában telepszik le.
2. Arésznak, a háború görög istenének és Kürené nimfának a fia, Thrákia királya. Van négy vadlova, amelyeket vasláncokkal egy bronzteknőhöz láncolva tart kötőféken, és emberhússal táplál. nek az a nyolcadik feladata, hogy ezeket ellopja.
(Forrás: Mitológiai ki kicsoda; Hajja & fiai Könyvkiadó)

vissza a lap tetejére