Vissza az hajózási főoldalra

Odysseus útvonala

Odüsszeusz hazafelé tartott a 12 hajóból álló flottájával a 10 éves trójai háborúból. Ez egy szokványos hajóútként kezdődött, át kellett hajózni az Égei-tengerről a Jón-tengerre, megkerülve a Peloponézoszi-félszigetet.

Az utazás Málea-fokig tartó első szakaszáról nem sokat tudunk meg, valószínűleg azért, mert az útvonal minden görög számára ismert volt, és így nem fecsérelte rá Homérosz a szót.

Az indulást követő 18. napon érkezhettek meg a bolyongások kezdetéhez, az Odüsszeusz által ismert utolsó ponthoz, a félsziget délkeleti részén található Malea-fokhoz.

Itt viharba kerültek és innen számíthatjuk Odüsszeusz bolyongásainak kezdetét, a köznyelvbe beépült odüsszeiát. Ha itt nem tört volna rájuk a vihar, akkor néhány nap múlva hazaértek volna Ithakába - és ekkor nem született volna meg ez a halhatatlan eposz.

A lenti térkép megfelelő pontjaira kattintva el lehet jutni az egyes helyszínekhez.

Új helyszínek,

amelyeket csak az Odüsszeusz útvonalának hajózási elmélete nevezett meg:
  1. Küklopszok szigete - Levanzo =>       3. pont
  2. Az "otthono földekig" tartó út =>          5. pont
  3. Hadesz országa - Ponza szigetek => 8. pont
  4. Heliosz mezeje - Messina =>             12.pont




Vissza a lap tetejére

A bolyongás kezdete:



9. ének	



79.	Most azután sértetlenül értem volna hazámba;

80.	csakhogy amint fordultam ez útra Maleia fokánál,

81.	messze Küthérétől űzött Boreász meg a hullám.

82.	Hosszu kilenc napon át hányódtam a szörnyü viharban

83.	sokhalu tengeren át; tizedik nap végre elértünk


A Peloponézoszi-félsziget dél-keleti sarkánál már csak 2-3 nap hajóútra voltak Ithakától, amikor szörnyű viharba kerültek és nem tudtak észak felé befordulni. Ez a vihar volt az Odüsszeia "előidézője.

A Malea-fokot nem nehéz azonosítani, ma is így hívják. Trójából hazafelé tartva akkoriban csak a Malea-fok megkerülésével lehetett eljutni Ithakába.
További bizonyíték a homéroszi helyszínre, hogy a szemben lévő sziget ma is a Kythira nevet viseli.

Ezt a helyet ma is olyan „kis Horn-fok”-ként emlegetik a tengeri vitorlázók, amely megkerülése ma is kaland. Lehet, hogy szélcsenddel fogad, lehet, hogy 40 csomós szél. Itt találkoznak ugyanis az Égei-tenger szelei és áramlatai a Földközi-tengeri szelekkel és áramlatokkal.

A Greek Water Pilots erről a következőket írja:
„Görögország felett áthaladó ciklonok fele érinti ezt a területet, ezért gyakoriak a hosszantartó viharos szelek. Nagyon rövid idő alatt gyökeresen változhat itt az időjárás, különösen tavasszal és ősszel. Gyakran előfordul az az időjárási helyzet, amikor a viharos déli szelet szinte átmenet nélkül váltja fel a viharos északi szél. Növeli a hely veszélyességét, hogy gyakoriak a meredek hegyoldalakról lezúduló un. bukószelek, amelyek váratlanul kezdődnek és gyakran még a teherszállító nagy hajókra is veszélyesek lehetnek.”

csomós szél. Itt találkoznak ugyanis az Égei-tenger szelei és áramlatai a Földközi-tengeri szelekkel és áramlatokkal.
Ez talán Görögország legveszélyesebb partszakasza. Amikor az Albatrosszal erre jártunk találtunk itt egy 100 méter hosszú teherhajó roncsát, a partra kivetve. Ez a hajó nem tudta megkerülni a Malea-fokot.

Ha nem tör rájuk északról a vihar, akkor 3-4 napos hajóút után hazaértek volna Ithakába és a világirodalom szegényebb lenne egy csodálatos művel.











Vissza a lap tetejére

Sodródás a viharban a Malea-foktól a Lótuszevők országáig:


9. ének	



80.	csakhogy amint fordultam ez útra Maleia fokánál,

81.	messze Küthérétől űzött Boreász meg a hullám.

82.	Hosszu kilenc napon át hányódtam a szörnyü viharban

83.	sokhalu tengeren át; tizedik nap végre elértünk

84.	partja elé a virágot-rágó lótuszevőknek.

85.	Ott szárazra kiléptünk és vizet is meritettünk,

Ha ez egy mesebeli, mítikus utazás lett volna, akkor Homérosz 77 napot, vagy 100 napot ís írhatott volna. De az Odüsszeiában pontosan 9 nap szerepelt. Hátha valóban 9 napig sodródtak? A továbbiakban megvizsgáltam, hogy 9 nap alatt hova juthatottak volna el a hajók.


A sodródás sebessége a Kereskedelmi hajók felkutatási és mentési kézikönyve alapján lehet meghatározni.

A korábban meghatározott átlagos sebességet alkalmazva a Maleia-foktól a „tizedik nap”-ig a következő távolságra juthatott:
A minimális távolság meghatározásánál a „tizedik nap” legalább 9,5 nap hajózást jelent. A viharos szél hatását nehéz megbecsülni. Ez a hajók átlagos sebességét csökkenthette akkor, ha nem húztak vitorlát. Ez volt a valószínű, hiszen meg akarták akadályozni az elsodródásukat. A Kereskedelmi hajók felkutatási és mentési kézikönyve szerint viharos szélben egy Odüsszeuszéhoz hasonló hajó 35 csomós viharban 2,4 tengeri mérföldet sodródik óránként, vitorla nélkül, ha nem használ speciális, ejtőernyő szerű viharhorgonyt. A viharhorgonyt a XIX. században találták fel, így azt Odüsszeusz minden bizonnyal nem használhatta. A fentieket alapul véve a minimális távolság, amelyre elsodródhatott: 9,5 nap * 24 óra * 2,4 tengeri mérföld/óra = 547 tengeri mérföld.

A maximális távolság meghatározásánál az átlagos 2,4 tengeri mérföld/óra sebességet meg kell növelnünk kb.3,5 tengeri mérföld / óra sebességre, ha kisméretű, un. viharvitorlát húztak, vagy megpróbáltak úgy hajózni, hogy a szél és a hullámok hátulról érjék a hajót .

A fentiek alapján 9,5nap * 24 óra * 3,5 tengeri mérföld /óra = 798 tengeri mérföld a maximális távolság, ameddig eljuthatott.

Az irány meghatározásakor azt kell figyelembe vennünk, hogy Odüsszeusz Ithaka felé az északi szélben kívánt nyugat, majd észak-nyugat irányba hajózni. Ahogy a parttól egyre távolodtak, a szél északkeletre fordult, s ma ezt a szelet Gregálénak, hívják a Földközi-tenger mentén élők. Gyakoriak ezek a szelek a Malea-foknál említettek miatt.

Én ebben az esetben megpróbáltam volna minél kevesebbet dél felé sodródni, ezért oldalt és kissé hátulról vettem volna a szelet és a hullámokat, annyira, amennyit elbír a hajó. Hosszú köteleket engedtem volna ki hátul, amely kissé fékezte volna a hajót és segített volna kormányozni.

Hasonló jellegű eredményt kapunk, ha egy dinamikus modellben vizsgáljuk a sodródást, amely figyelembe veszi, hogyan változik a szél és a hajó sebessége az idő múlásával. A vihar gyakran a második napon beerősödik, majd fokozatosan csökken a szél ereje. Ritka az olyan vihar ebben az időszakban, amely 4-5 napnál tovább tart. Viszont megmaradnak a 3-6 méteres hullámok, amely lehetetlenné teszik az evezést. Ha a becslésben 10% hibát követünk el, a végeredményt ez lényegében nem módosítja Most nézzük ennek alapján a lehetőségeket: Odüsszeusz egy olyan szektorban találta meg a Lótuszevők országát a viharban sodródó hajójával, amely a Malea-fok és a Kithira-sziget közötti pontból számított 540-798 tengeri mérföldre és 180 fok (dél) és 270 fok (Nyugat) irányok határolnak. Nagyobb valószínűsége lesz a délnyugat (225fok) és a Nyugat (270fok) szektoroknak.
Egy lehetséges sodródási modellje a 2006. május. 2-10. közötti időjárási helyzetben
Térképen megmérve Malea-fok és Tunéziához tartozó Djerba-sziget távolsága 620 tengeri mérföld és iránya 256 fok, ami Nyugat-délnyugati iránynak felel meg. További bizonyíték, hogy a libiai-tunéziai partokon a Djerba-sziget mögött találhattak csak menedéket a vihar után néhány napig még megmaradó, un. holthullámok elől.

2006 májusában egy olyan időjárási helyzetet észleltem a Földközi-tengeren, amelyben alkalmas lett volna arra, hogy egy odüsszeuszi hajót elsodorjon Djerbáig. A viharos szél (zöld és sárga szín a térképen) együtt haladt a hajóval a Malea-foktól egészen Djerbáig.

Malea-foktól Djerbáig tartó út.


Pihenő a tenger közepén Térképasztal Hajózunk A cockpitben Laci és Péter Naplemente

Vissza a lap tetejére

A lótuszevők országa:


9. ének	



85.	Ott szárazra kiléptünk és vizet is meritettünk,

86.	majd lakomához láttak a társak a fürge hajóknál.

87.	És miután jóllaktunk mind étellel-itallal,

88.	akkor a társaimat küldtem, hogy megtudakolják,

89.	hogy míly búzafogyasztó férfiak élnek e földön;

90.	két embert kiszemeltem, a hírnök harmadikul ment.

91.	Mentek, s elkeveredtek azonnal a lótuszevőkkel,

92.	kik nem terveztek számukra gonosz veszedelmet,

93.	ámde megízleltették vélük a jóizü lótuszt.

94.	És közülük ki a mézédes termést meg is ette,

95.	már nem akart hírt adni nekünk, nem akart hazatérni,

96.	ott kívánt az örökre maradni a lótuszevőknél,

97.	egyre a lótuszt szedni, feledve a szép hazatérést.

Djerbába érkezve ellenőrizzük, hogy ez lehetett-e a Lótuszevők irszága.

Különleges megerősítést kapunk az ókori legnagyobb földrajztudósától Strabóntól, aki a Geógraphikában megemlíti, hogy
„…lótophagosoknak nevezik, akik a kis Syrtis előtti egyik szigeten, a Méninxen laknak.”
Méninx a Djerba-sziget ókori neve.
További azonosítás pont lehet a partraszállás helye. Ezt a következő feltételek szerint kell keresnünk:

  1. védett legyen a hullámzástól,
  2. ne változzon jelentősen a szárazföld és a tenger határa az árapály miatt,
  3. elég lapos legyen a hajók kihúzásához,
  4. ne legyenek sziklák, zátonyok a közelben,
  5. ne kelljen hosszan a part mentén hajózni, amikor elmenekült Odüsszeusz, félve a lázadástól.

Az Expedíció során bejártuk Djerbát.

Djerba térképe.


A szigetet észak és északkelet (Plage de Sidi Mahrez) felől homokos zátonyok veszik körül 10-15 km széles sávban.
Ezen a zátonyos sávon az északról jövő erős viharos hullámok veszélyes törőhullámokként futnak ki a partra, ami lehetetlenné teszi a partraszállást.
További problémát jelent a közel egy méter magas árapály, ami a hajókat apálykor messze elválasztja a tengertől. Én ilyen helyen nem szálltam volna partra a flottámmal.
A szigetet kutatva viszont annak észak-nyugati pontján, a Bordj Djilidj foktól délre lévő Plage Sidi Jmour a megfelelő helynek találtam. Ez a hely védett a viharos hullámok elől, aránylag meredek emelkedik a tengerfenék, ezért az árapály miatt nem változik a partvonal helyzete és nincsenek törőhullámok, maga a part elég lapos ahhoz, hogy a hajókat ki lehessen vontatnia és aránylag dús növényzetet találtunk.





9. ének	



98.	Őket, sírtak bár, a hajóra vezettem erővel,

99.	és evezőpad alá lekötöztem a görbe hajókon;

100.többi derék társamnak utána parancsomat adtam,

101.hogy mind szálljon a fürge hajókra sietve, nehogy még

102.más is egyék közülük lótuszt s hazatérni feledjen.

103.Fölszálltak szaporán, evezők mellé telepedtek,

104.sorba leülve, az ősz tengert evezőkkel ütötték.

105.Onnan előrehajóztunk hát, keseregve szivünkben;

106.s törvénynélküli dölyfös Küklópsz-nép mezejére

107.ért a hajónk, ...






Mi is lehetett a lótusz?
Számomra a lótusz csak egy mese elem, olyan étel vagy ital, aamelytől elfeldkezik az otthonáról, a szeretteiről is megfeledkezik a szegény elbűvölt szereplő.
Nekem úgy tűnik, hogy a lótuszra "rákente" Odüsszeusz azt a tényt, hogy hajósai a 9 napos vihar után elmenekültek a partra. Sajnos ez velem is megtörtént már, amikor egy hosszabb viharos hajóút után volt aki nem bírta tovább és elmenekült a hajómról.
Megértem Odüsszeusz aggodolmát, amikor zendüléstől tartott és ezért gyorsan elhajózott a mágikus partoktól.
Megtudjuk ebből, hogy amikor a lótusztevéstől kábult társait a hajóra vezetette és a többiek lázadásától tartva elmenekült a szigetről, akkor a menekülés iránya a partra merőleges szokott lenni. Úgy nem menekül senki, hogy a part mentén halad még hosszabb ideig. Ha a partraszállás helye a sziget észak-nyugati pontja volt, akkor onnan egyenesen észak felé tudtak elindulni.

A mai lótuszevők Ez lehetett a lótusz? Vagy ez? Egy lehetséges partraszállási hely Másik lehetséges partraszállási hely







Vissza a lap tetejére

A küklópszok földje közelében lévő "Csalitos-sziget"



9. ének	



105. Onnan előrehajóztunk hát, keseregve szivünkben;

106. s törvénynélküli dölyfös Küklópsz-nép mezejére

107. ért a hajónk,...



majd folytatódik a leírás:

116. Elterül egy csalitos sziget ott, épp szemben a küklópsz-

117. föld kikötőjével, nem távol s nem közelében;

118. erdős; vadkecskék lakják azt sűrü sereggel;

119. mert hiszen emberi járkálás soha nem riogatja

120. és sosem űzi vadász őket, ki a rengeteg erdőn

121. tűri a fáradságot, a hegy tetejét kikutatva.

122. Nincs e szigetnek szántóföldje se, nincs legelője;

123. szántatlan, bevetetlen fekszik minden időben;

124. embertől özvegy, mekegő kecskéket etet csak.



majd folytatódik a leírás:

132. ott a fehérhabu víz partjára simulnak a rétek,

133. nedvesek és lágyak, sose fogyna ki onnan a szőlő.

134. Van sima föld, szántásra való: hol a nagyszemü termés

135. érne időben, hisz nagyonis termékeny a földje.

136. Jó kikötő is akad, hol nincs kötelékre se szükség,

137. s dobni koloncot, tatkötelet lekötözni sosem kell:

138. partnak ütődve, maradni lehet, míg kedv a hajósban

139. nem kél útnakeredni, s a jó szél újra nem indul.

140. Ott az öböl partján szép tisztán csurran a forrás;

141. barlangból fut a víz; körülötte virulnak a nyárfák.

142. Hát oda ért a hajónk, valamely isten vezetett tán

143. át a sötét éjen, hisz nem láthattuk a földet:

144. mert a hajót mély köd burkolta körül, s odaföntről

145. nem ragyogott le a hold, betakarta egészen a felhő.

146. Ott e sziget földjét nem pillantotta meg egy sem

147. - észre se vettük a part fele hömpölygő sok igen nagy

148. hullámot —, míg bárkáink nem ütődtek a partnak.

149. Bárkáink kiszaladtak a partra, bevontuk a vásznat,

150. és mi magunk léptünk ki a tenger torlata mellett;


Odüsszeusz - mint minden jó tengerész - arra következtethetett, hogy Ithakától délre sodródott. A nyugati irányú sodródásról nem volt semmilyen információja. Ezért északnak indult, hogy valahol elérje a szárazföldet, és a part mentén kelet felé hajózva hazajusson.

Homérosztól tehát a következő számunkra hasznos információt kapjuk:

  1. egy szigetcsoporthoz érkezhettek, amire a „Küklopsznép mezejére ért a hajónk” kifejezés utal,
  2. lapos, sima, termékeny földű sziget,
  3. amelyen hegy emelkedik,
  4. lakatlan és
  5. védett, biztonságos kikötője van,
  6. „nem távol és nem közel” fekszik a küklopszok-szigetétől.
A Favignana-sziget

A Földközi-tenger középső részén csak egyetlen olyan lapos sziget van, amelyen hegy emelkedik.
Ez a Favignana-sziget, amely Szicília nyugati részén található Egadi-szigetek legnagyobbja. A térségben lévő többi sziget vulkáni eredetű, hegyes, síkság nélküli. Így ez könnyen azonosítható helyszín. Bradford is ezt nevezte meg.
Talán nem véletlen, hogy az ókorban a szigetcsoport neve görögül Aigatesz (latinul Aegates) és Favignana neve pedig Aigusza (Aegusa) volt, ami kecskét jelent.
Lehet, hogy Homérosz is erre utalt, amikor a szigetet így jellemezte:

„erdős, vadkecskék lakják azt sűrű sereggel”

Bradford a partraszállás helyéül a Cala Grandét valószínűsítette. Véleményem szerint ez a hely nem alkalmas az Odüsszeia szerinti eseményekre, ugyanis dél felől érkeztek ködben és minden tudatos emberi közreműködés nélkül a szél és a hullámok partra tették a flottát. A Cale Grande bejárata nyugat-délnyugat felé nyílik és a sziklás partjai alkalmatlanok a 12 hajó kikötéséhez. Ebbe az öbölbe érkezve a flotta elpusztult volna a sziklákon. Az öböl feneke hirtelen mélyül, így 3000 évvel ezelőtt sem lehetett homokos partja.
Az Expedíció során én a Favignana-sziget déli részén lévő Lido Burrone öblöt találtam a legalkalmasabbnak a partraszálláshoz. Ez dél felél nyitott, partja most is homokos, védet a hullámzástól, elég széles ahhoz, hogy alkalmas legyen a 12 hajó kikötőjéül. A z öbölben a tengerfenék nagyon enyhén emelkedik a part felé haladva, a parttól 600 méterre, már 7 méter körüli vízmélységet találtunk, amely egyenletesen csökkent. Ez annak bizonyítéka, hogy a part régóta homokos.

A Favignana távolról.
Lapos sziget, heggyel
Itt lehetett a partraszállás. Vagy itt Cala Grande A Levanzo-sziget:
"nem távol, s nem közel"





Vissza a lap tetejére

Küklópszok szigete => 1. új helyszín, amelyet csak a hajózási elmélet tud igazolni



9. ének	



106.	s törvénynélküli dölyfös Küklópsz-nép mezejére

107.	ért a hajónk, kik a nem múló örök égilakókban

108.	bízva, kezükkel nem szoktak soha szántani-vetni,

109.	s minden megterem ott, noha földbe nem ülteti senki:

110.	búza meg árpa, s a szőlő is, mely a nagyszemü fürtből

111.	adja a bort és Zeusz zivatarja növeszti a termést.

112.	Megszentelt törvényük nincs, gyűlésbe se járnak;

113.	laknak az égbenyuló ormok meredek tetejében,

114.	mélyölü barlangban, s törvényt maga lát kiki sarja

115.	és felesége fölött, egymással mitse törődnek.

116.	Elterül egy csalitos sziget ott, épp szemben a küklópsz-

117.	föld kikötőjével, nem távol s nem közelében;



majd lentebb:

125.	Mert hisz a küklópszoknak nincs vörösarcu hajójuk,

126.	és ácsmestereik sem akadnak jóevezőjű

127.	gályát elkészíteni, mellyel az ő ügyeikben

128.	más városba elérjenek, úgy, mint szoktak a népek

129.	járni a tengeren át egymáshoz a fürge hajókkal,



és még ezt tudtuk meg:

166.	S átláttunk a közel küklópsz-földekre, a füstre,

167.	hangjukat és a juhok, kecskék hangját idehallva.



a továbiakban még megtudjuk következőket:

170.	Majd hogy a rózsásujjú Hajnal kélt ki a ködből,

171.	gyűlést rendeztem, s így szóltam mindegyikükhöz:

172.	»Várjatok itt mindnyájan, kedves többi barátom;

173.	s én ezalatt majd bárkámmal meg az embereimmel

174.	átmegyek azt megtudni, hogy ott milyen emberek élnek,

175.	dölyfösek-é, vadak-é, törvénnyel mitse törődők,

176.	vagy vendégszeretők, s elméjük féli az istent.«

177.	Így szóltam, s hágván a hajóra, parancsot is adtam,

178.	társaim oldják el, fölszállva, a tatköteléket.

179.	Fölszálltak szaporán, evezők mellé telepedtek,

180.	sorba leülve, az ősz tengert evezőkkel ütötték.

181.	És mikor azt a közelbenfekvő földet elértük,

182.	barlangot láttunk meg a szélén, víz közelében,



Ez az első olyan helyszín, amelyet korábban senki sem tudott bizonyíthatóan a térképre helyezni.

Bradford, S.Butler és más kutatók szerint a Küklopszok földje a Trapani város mögött található Eryx (Erice) hegy volt.
Ennek északi lejtőjén található a Butler által köztudatba vitt Pizzolungói barlang, amelyet a helyiek Pholüfémosz barlangjának neveznek.
Az elméleti kutatások során és a 2000. évi Odüsszeusz Expedíció alatt a hegyet bejárva csak ezt az egy barlangot találtuk. Véleményem szerint ez hibás helyszín, mivel ennek távolságat Favignánától 27 kilométer. Ilyen távolságról semmilyen zaj nem hallatszik el és csak az erdőtűz füstjét lehetett volna meglátni.

Mit tudunk még Homérosztól a küklopszokról?

  1. A csalitos szigettől hallótávolságra, maximum 5-8 km-re lehet.
  2. Amikor odajutottak, legfeljebb 14 km-t hajózhattak.
  3. A szigeten több barlang is található.
  4. Legalábbb egy közülük a víz közelében van.

A Levanzo, a Küklopszok szigete

A korábban azonosított "csalitos-sziget", avagy ahogy elterjedt a "Vadkecskék-szigete" közelében (2 tengeri mérföldre, ami kevesebb, mint 4 km) található a Levanzo-sziget.
Maga a Levanzo sziget így elég közel van ahhoz, hogy áthallatszanak a hangok és közönséges tábortűz füstje. Valóban az enyhe északnyugati szél esetén (ami különben a jellemző széljárás ezen a helyen), akkor az éjszaki csendben meghalhatták az említett hangokat erről a szigetről, hiszen mindenki tudja: a hangokat messze viszi a víz.
Polüphemosz, a küklópsz
Másnap áthajózott Odüsszeusz a küklopszok szigetére a saját hajójával egy kis portyázásra, a kor szokása szerint.
Tehát evezővel hajtva áthajóztak a közeli szigetre. Ez csak néhány órás (maximum 4-5 óra) utat jelenthetett. Ez a korábban meghatározott sebességadatok alapján legfeljebb 5óra*1,5mérföld/óra = 7,5 mérföld, ami (kb. 14 km) lehetett. Ha ezt a távolságot felrajzoljuk a Favignana-szigettől, akkor megkapjuk a Küklopsz-sziget célterületét.
Favignánáról több barlang is látszik a Levanzo-szigeten, és olyan közelinek tűnik, hogy magam is kedvet kaptam volna felderíteni azt.
Ennek alapján nekem úgy tünt, jó helyen keresem a Küklopszok-szigetét.

Bejártuk az Expedíción a sziget összes barlangját. Ezek közül egysem felet meg annak, hogy ott emberek lakjanak, de a kutatások során találtunk egy több tízezer éves ősember barlangot, amely neve: Grotta Del Genoveve. Ez a Levanzo-sziget Favignana felé néző oldalán van, a szigetbe egy nem túl mélyen benyúló öbölben, úgy 40-50 méter magasságban nyílik.
A bejárat egy előtérrel kezdődik, amelyet ma is elkerítenek a birkák, kecskék számára. Ez 8 méter széles, 10 méter mély. Innen oldaljáratok nyílnak, amelyből egy, kb. 80 centiméteres nyíláson át bevezet a barlangba, ami 35 méter mély és erősen emelkedik. Ha filmet rendeznék, ilyen helyszínt kerestem volna. A legnagyobb megdöbbenésünkre a falán számtalan barlangrajz található. Mintha Odüsszeusz üzent volna nekünk, amikor ott jártunk...
Számomra talány, hogy a Levanzo-sziget miért kerülte el a korábbi kutatók figyelmét.
Érdekes módon Bredford is megemlítette a Levanzo-szigetet és a barlangot könyvében, de ennek ellenére a fenti téves következtetésre jutott.

de kik is lehettek a küklopszok?

Ez a hajózási elméletben nem fontos kérdés, de engem nem hagy nyugodni
Homérosztól kapott információk szerint egy olyan "dölyfös" nép, akik nem engedtek be senki idegent maguk közé. Ez az állapot sok-sok éven át tarthatott. Így előfordulhatot, hogy a vérfrissétés hiánya miatt, sajátos külső megjelenésű emberek populációja jöhetett létre. Így az is előfordulhatott, hogy a 140-150 cm magas akhájokhoz képest a 170 centis egyén már óriásnak tünhetett.
A kétszemű küklópszt vakítja Odüsszeusz
Aztán ne feldjük: Odüsszeusz meséjéről beszélünk, akinek el kellett számolni az emberei elvesztésével
A hajózásaim során tudomásomra jutott, hogy az Adrán van egy sziget, a Susak, ahol ehhez hasonló emberek élhetnek. Így elhajóztam a Susak-szigetre, hogy ellenőrizzen a korábban valahol olvasott információt: a sziget lakói hosszú ideig elzárkóztak a külvilágtól. Egy szűk népcsoport egymás között házasodott és emiatt a lakosság hasonló jellegzetesen kerek arcvonásokkal rendelkezik.
A susaki templom ajtaján a faragás
Először nem tudtam, mit kell figyelni, mivel nagyon sok turista volt az utcákon. A boltokkal, kocsmákkal próbálkoztunk. Idős, helybéli embereket lestük és valami különleges jegyeket, arcvonásokat kerestünk rajtuk. Egy idő után megláttuk ezeket: távolülő szemek, kerek fej, a szem és a szemöldök hasonlatossága. Titokban megpróbáltunk fényképezni. Oda állítottam valakit a fal mellé, amely hátterében a fényképezendő személy áll, úgy tettem, mintha a várost fényképezném, stb. Így sikerült a sziget 73 főből álló őslakosságát megismernem
Közben rengeteg hasonló arcvonású, különboző korú tolószékes embert láttam. Azt gondoltam, valami rehabilitációs intézet lehet itt, de aztán rájöttem: nem csak az arcukban, hanem a genetikus öröklődésben is látszik a belterjesség.

A Wikipédia két magyarázatot is ad a küklószokra:
  1. "A küklópszok legendájának egyik lehetséges eredetére Othenio Abel mutatott rá 1914-ben[1] Eszerint a a történelem előtti időkben, valószínűleg a messinai sókrízis nyomán kialakult, és a görög szigeteken is élő törpeelefánt-fajok fosszilis csontjai adhattak okot a legenda keletkezésére. Az embernek a szigetekre érkezése előtt már kihalt állatok koponyái az emberi koponyánál nagyjából kétszer nagyobbak, és az ormánynyílás téveszthető össze egy magányos szemgödörrel. (A koponyák tényleges szemgödrei oldalt, alig észrevehetően helyezkednek el.) Mivel a szigetlakók soha nem láthattak elefántot, nem is ismerhették fel a koponyáját.
  2. A másik magyarázat Walter burker nevéhez fűződik, aki szerint a kovácsmesterséget űző küklószok a kor szokása szerint egy bór szemvédőt használtak, amellyel védték az egyik szemüket. Így a kipattanó szikra csak az egyik szemüknek árthatott.
Találtam viszont egy nagyon érdekes felvetést: A küklópszok neve(ógörögül: Kyklops, újgörögül kíklopasz). Ezt úgy is fordíthatjuk, hogy kerek arc.
Így akár az is előfordulhat, hogy a belterjes szaporodás miatti kerek arcú óriássokkal találkozhattak Odüsszeuszék.
De mi van az egy szemmel? Hiszen mindenki egyszeműnek ismeri a küklópszokat? Erre választ ad az a görög váza, amelyen a két szemű küklópszot vakítja egy két ágú villával Odüsszeusz.
Ahogy már korábban írtam, a törnélem, az írott történelem az Iliásszal és az Odüsszeiával kezdődött. Az összes ismeretünk ide vezethető vissza. Lehet, hogy egy órási tévedés az egy szemű küklópsz?

A küklopszok szigetének azonosítása/i>

Levanzo barlangjai A küklopsz barlangja A küklópsz barlangjában A táj hangulata Levanzo by night





Vissza a lap tetejére

A szelek szigete:


10. ének	



1.	Aiolié szigetére kerültünk ekkoron; ott él

2.	Aiolosz Hippotadész, aki kedves az égilakóknak;

3.	úszó szép sziget ez; rézfal kanyarog körülötte

4.	végig, büszke szilárd, s a kopár szirt fut föl az égre.

5.	Néki tizenkét gyermeke nőtt föl a termei mélyén,



majd:

13.	Láttuk a városukat, gyönyörű házukhoz elértünk.

Trójából való elindulás 36. napjának reggelén Odüsszeusz és a 12 hajóból álló flottája megmenekülve a küklopsztól, folytatta útját Ithaka felé.
Eddig Trójától 1300 tengeri mérföldet, – 2408 km-t – hajóztak.
A következő helyszín, ahova megérkeztek Aiolié, a szelek szigete. Erről a szakaszról a következőket tudjuk meg az Odüsszeiából:

Merre is indulhatott? Az déli irány kizárható, mivel dél felől érkeztek és nem fordultak volna vissza. A nyugati és az északi irányt is elvethetjük, mivel arra csak a nyílt tenger látszódott. Ezen kívül –mint minden jó tengerész – Odüsszeusz tudhatta, hogy nyugatra került Ithakától. De ami a legfontosabb: kelet felé jól látszódott Szicília. Ezért bizonyosan Szicília északi vagy a déli partjai mentén hajózott Aiolié felé.
Ha Szicília déli partjai mentén hajózott volna, akkor Favignánáról délkelet felé vezetett volna az útja. Ismét visszafelé kellett volna elindulniuk.
A küklopszok szigetétól a
szelek szigetéig tartó út
További kizáró ok, hogy egyedül a parttól 65 tengeri mérföldre lévő Pantelleria-sziget lehetett volna a Aiolié. De itt Szicília lefogja az uralkodó erős északnyugati szelet, így egyáltalán nem nevezhető szeles szigetnek, a szelek szigetének.

A fentiek alapján csak északról kerülhették meg a szicíliai partokat. Itt két lehetséges helyszínnel találkozhatunk. Az egyik az Eoli-szigetek, a másik a magányos Ustica.

  1. Az ókorban az Eoli- (Lipari-) szigetek egyik tartották Aioliénak.
    Strabon erről így ír:
    „A hagyomány szerint Aiolos a Lipara körül csoportosuló szigeteken” élt. Máshol: „… a liparai-szigetek, amelyeket némelyek Aiolos szigeteinek is neveznek.” .
    Nem tudom elfogadni ezt. Homérosz „úszó szép sziget” jelzővel illeti. Ezt csak egy szigetet jelenthetett.
    Amikor az Egadi-szigetetkről beszélt, akkor a „küklopsz föld mezeje” kifejezést alkalmazta.
    Homérosz megemlíti később a „bolygó sziklákat”. A leírás alapján ez csak egy aktív vulkán lehetett. Akkoriban ezen a területen csak a még ma is aktív Stromboli vulkánja működött. Ez az Eoli-szigetek legmarkánsabb tagja. Erről bizonyára megemlékezett volna Odüsszeusz a kalandjainak elbeszélése során.
    Végül ha Szicíliát délről kerülte volna a 12 hajóból álló flotta, akkor nem lehetne megmagyarázni a későbbi útvonalat.


  2. A második lehetséges helyszín a magányos sziget az Ustica, amely a szicíliai parttól 25 tengeri mérföldre, Palermótól északra található.
    A hajózási útmutatók kiemelik az Ustica-, Palermo- és az Eoli-szigetek háromszögét, ahol gyakran találkozhatunk veszélyesen erős szelekkel.
    Az Ustica szigetét általában szabad szemmel is már nagyon messziről megláthatjuk.
Aiolosz Hippotadész, a szelek ura
A szelek szigete, Ustica

Odüsszeusz flottája így északról kerülhette Sticíliátés az első éjszakát a Szicília északnyugati részén található Capo San Vito közelében éjszakázhattak, 24 mérföldet hajózva.
A következő nap reggel korán indulva 3-4 órás hajózás után megláthatták magányos Usticát, ahova estére meg is érkezhettek. A hajózás alatt végig láthatták a (legalább morális) biztonságot nyújtó szicíliai partokat.
Azt tudjuk még erről az Odüsszeiából, hogy ott állt a sziget urának rézfalú palotája.

Amikor ideért az Expedíció, és lehorgonyoztam az Albatrosot a sziget északi részén, megdöbbenve pillantottuk meg, a meredek, az oxidált réz vagy bronz fémes színében csillogó sziklákat.
Ustica egy nagyon félreeső szeglete a világnak. Alig találtam róla valami információt.
Amikor megérkeztünk, nagyon megörültem, hogy van itt egy múzeum is. Hétfő volt, Olaszországban ilyenkor a múzeumok zárva tartanak. Jövetelünk célját megtudva a múzeum vezetője kinyitotta nekünk. Végignéztük, fényképeket készíthettem a kiállítási tárgyakról.
Itt ismerhettük meg a Villagio Preistoricót, a történelem előtti települést. A legkorábbi leletek i.e. 1300-1400 körül keletkeztek és egyértelműen meghatározható belőlük, hogy akkoriban a szigetnek nem voltak görög kapcsolatai. Az első görög hatást mutató tárgyak i.e. 8.-7. századból származtak.
Odüsszeusz korában már lakott hely volt a szigeten, sőt kőből épült házak álltak itt.
Megdöbbenve tapasztaltam , hogy a Villagio Preistorico a sziget északi részén állt, ahol a bronzosan csillogó sziklákat láttunk a tenger felől.
Ha elméletem helyes, akkor itt élhetett az a nép, amely vezetője a szelek uraként került bele az Odüsszeiába.
Ma a szigeten nincs Odüsszeusz kultusza, nem azonosítják azt Aioliéval.
A sziget különleges látványossága a vizalati régészeti múzeuma, ahol 8-24 m közötti mélységben bizánci és római kori horgonyokat, amforák maradványait lehet felkeresni könnyűbúvár felszerelésben.


Váza a görögök előtti korból Itt lehetett Ailosz városa A réz falak









Vissza a lap tetejére

Az "Otthoni földek" => 2. új helyszín, amelyet csak a hajózási elmélet tud igazolni

Az "otthoni földek"-ig vezető hajóutat senki sem tudta eddig magmagyarázni és igazolni.





10. ének

19.	Nyúzva kilencéves marhát, ideadta a bőrét,

20.	és a süvítő sok szél útját mind belezárta;


majd 23. És üreges bárkámra ezüst fonalával a tömlőt 24. jól lekötözte utána, hogy egy kicsikét se szeleljen; 25. és egyedül csak a lenge Zephírt küldötte utamra, 26. hadd vigye gályánkat s mimagunkat; a végzet azonban 27. más volt: mert a magunk butasága okozta a vesztünk. 28. Hosszu kilenc napon át éjt nappá téve hajóztunk, 29. majd tizedik nap földbukkantak az otthoni földek, 30. s láttuk az őrtüzeket, mert immár oly közel értünk;
Akkor Odüsszeusz elszunnyadt és 46. ... győzött is a társak rossz akaratja: 47. tömlőt oldoztak, s a szelek mind-mind kirohantak. 48. S őket azonnal a nyílt tengerre sodorta a szélvész, majd 54. ... S a hajók a gonosz viharok rohamában 55. újra csak Aioliéra kerültek; nyögtek a társak.

Az eseményekről a következőket tudjuk:
Egy hónapig vendégeskedtek a szelek uránál. Ailosznak megtettszett Odisszeusz, ezért a viharos szeleket bekötött egy bőrzsákba, hogy könnyen hazajuthassanak a tengerészek. Majd a Trójától számított 68. napon elindultak hazafelé. Csak a lenge Zefirosz hajtotta a hajókat,amikor 9 nap elteltével megpillantották a "hazai partokat".
Ekkora már Odysszeusz annyira elfáradt, hogy mély álomba merült. A társai azt gondolták, hogy az Ailosztól kapott bőrzsákban kincs van, és meg akarták nézni. Amint kinyitották azt, az összes szél kiszaladt. Szörnyű vihar támadt, ami visszavitte őket a szelek-szigetéhez.
Odüsszeusz nem tudhatta, hogy hol is vannak: hol található a szelek szigete Ithakához képest. Csak azt tudhatta, hogy neki kelet felé kell hajóznia ahhoz, hogy hazajusson. ezt hallgatólag megerősítette Ailosz Hippotádész is – a szelek ura, aki tudhatta a helyes irányt – mivel a „lenge Zephyrrel” bocsátotta őket útjukra.
A hajók lassan haladtak, (amit a „Hosszú kilenc napon át éjt nappá téve hajóztunk,” kifejezés is megerősít). Nem kötöttek ki ez idő alatt. Kihasználták a kedvező szelet, és a horizonton éppen csak látható part, a biztonságot adó Szicília mentén kilenc napot hajóztak.
Ez idő alatt a gyenge szélben legalább 108 tengeri mérföldet tehettek meg, de nem juthattak 216 tengeri mérföldnél messzebb.
Csak a gyenge nyugati szél fúj ez idő alatt, így északkelettől délkeletig tartó szektorban hajózhattak.
A keleti iránynak nagyobb a valószínűsége.

De mi is történt, történhetett valójában?
A kutatók vagy nem értelmezték, vagy az "otthoni földek" alapján mindenki Ithakát vagy a görög partokat értette ez alatt.
Senki sem tudta vagy merte megmagyarázni Odüsszeusz hajózásának ezt a szakaszát. Nem voltak támpontok, ezért nem is rajzolták be a térképekbe.

Ithakára a következő jelzőket használta még a költő:

  1. "vízövezett Ithaka",
  2. "messzirelátszó szép Ithaka",
  3. "sziklás Ithaka", de megemlíti az "göröngyös otthoni földjéről Ithakának"
  4. "messzirelátszó szép Ithaka"

A költő minden esetben megnevezte az ismert helyeket, hogy az eposz hallgatók is ezonosítsák a helyszíneket.
De miért nem tette meg itt? Mit is láthattak?
Meredek sziklákat, hegyeket fákat. Olyanokat, amelyeket otthon is láthattak (volna). De nem ismerték fel, a pontos helyszínt. Pedig egy tengerész csak úgy hajózhat, ha tudja, hol jár.

De mi van akkor, ha követjük az eddigi eljárást és szó szerint vesszük a hajózási információkat?
Nézzük, mit ismerünk:
  1. A Zephir nyugati szelet jelent, a lenge kifejezés alatt én 3-5 csomós szelet értek.
  2. Az ilyen szélben hajók átlagos sebessége 0,5-1,0 csomó körül lehetett.
  3. 9 nap alatt legalább 108 mérföldet tehettek meg, de nem juthattak 217 mérföldnél messzebbre.

	

 21. "Messzirelátszó szép Ithakát lakom: ott van a lombos

 22. Néríton kimagasló orma; körötte igen sok

 23. más népes sziget, egymásnak szorosan közelében:

 24. Dúlikhion, Számé, meg az erdőshátu Zakünthosz.

 25. Míg Ithaké laposan, legföntebb fekszik a vízben,"	

  • Nyugati a szélben északkelettől a délkeletig tartó szektorban tudtak vitorlázni.
  • Ezeket az adatokat felrajzolva a térképre, mint 2 körcikket, megkapjuk azt a területet, ahova eljuthatott az odüsszeuszi flotta.
  • A két körcikk különbségében Olaszország Policastro-öböltől az Eufémia-öbölig tartó része (olasz csizma "rüsztje") található.
  • Odüsszeuszék nem is merték fel a partszakaszt, ahova érkeztek, hiszen "otthoni földeknek" nevezete. Hiszen amit felismertek, meg is nevezte Homérosz.
    Például a 9. énekben így határozza meg lakhelyét Odüsszeusz:


    Az "otthoni földek"-ig és vissza az Aoilos-szigetéig tartó út


    Ha felrajzoljuk a két távolságnak megfelelő, kelet felé mutató körcikkeket, akkor a különbségüknek megfelelő területen található az olasz csizma „rüsztje” a Polikasztro-öböltől délre eső partszakasz. Ez a távolság 140 tengeri mérföld körül van.
    Ezt a távolságot kilenc és fél nap alatt 0,6 tengeri mérföldes átlagsebességgel lehet megtenni. Ez elég kevésnek tűnik.

    Az Admiralty Pilot – a hivatalos angol hajózási útmutató – szerint nyáron ezen a területen a leggyakoribb szél a 10 csomó alatti gyenge nyugati szél. Ennek valószínűsége 22%, míg a szélcsendé 8%. Ezek a napszakok szerint váltakoznak. Tipikus időjárási helyzet az, amikor napközben feltámad a nyugati szél és ez estére elül, vagy legalábbis jelentősen gyengül. Valószínűleg nappal gyorsabban, éjjel lassabban haladhattak, így elfogadható ez az átlagsebesség.
    A 10. napon az „otthoni földek” közelébe kerültek tehát és már látták az őrtüzeket. Ez 2-5 tengeri mérföld távolságot jelenthetett, az időjárás és a tüzek nagyságától függően. Nem ismerték meg a helyet amit láttak, mert akkor megnevezte volna azt Homérosz valahogy így: „meglátták az erdős Zakinthost” vagy „ feltűntek az őrtüzek a vízzel övezett Ithakán”, stb.
    Jellegében olyannak kellett lennie az esti szürkületben feltűnt partoknak, amilyenek a görög partok: erdős, sziklás, hegyes tájat láthattak.
    Odüsszeusz korában nem tudtak Olaszországról, a görög gyarmatosítás pár évszázaddal később kezdődött.
    Így Odüsszeusz – Kolombuszhoz hasonlóan, aki előtt az amerikai kontinens létezése volt ismeretlen – könnyen tévedhetett.

    Az teljesen bizonyos, hogy a

    • gyenge nyugati szélben nem tudták megkerülni dél felől Szicíliát.
    • a Messzinai-szoroson sem hajózhattak át, mivel amikor ez valóban megtörtént, az Szkülla és Kharübdisz itt kerül be az Odüsszeiába.
    • nem juthattak el a görög partokig, de az „olasz csizma rüsztjét” alkotó partokat megközelíthették néhány mérföldre. Itt az olasz partot erdős, sziklás hegyek szegélyezik, ugyanúgy mint, a görögöt.
    Mindkét helyet bejárva ez a tény az expedíció során bizonyítást is nyert.
    Megerősíti a feltételezésemet, ha megvizsgáljuk a visszaút körülményeit. Hatalmas vihar támadt, amely visszaverte őket. Ha 3 csomóval sodródtak, akkor 2 nap alatt, ha 3,5 csomóval, akkor 1,5 nap alatt tehették meg a 140 mérföldet.
    Az ismert, hogy a vihar este tört rájuk. Egy éjszakát, egy nappalt, majd ismét egy éjszakát sodródtak, mikor a második napon, valószínűleg dél felé feltűnhetett a horizonton a biztonságot nyújtó Ustica.
    Megpróbáltak odajutni. Sikerült. Így a Trójától számított 78. napon, összesen 1643 tengeri mérföld – 3043 km – hajózás után ismét kikötöttek Usticán.

    Az ókor egyik legnagyobb tudósa, Erathoszthenész szerint csak akkor lehetne felfedezni azokat a helyeket, ahol Odüsszeusz bolyongott, ha megtalálnánk azt a szíjgyártót, aki szelek tömlőjét készítette.
    Igaza lenne, ha Odüsszeusz valóban a szelek uránál járt volna és ő valóban bezárta volna a veszélyes szeleket a 9 éves marha bőréből készült tömlőbe.


    De nem ez történt. Valójában egy szokványos földközi-tengeri időjárási helyzettel találkozhatott Odüsszeusz, amikor a hosszantartó, gyenge nyugati széllel járó kellemes időjárást megszakított egy hidegfront által generált északkeleti szélvihar, amit a mediterrán térségben gregálénak – (Görögország felől fúvónak?) – neveznek.



    Vissza a lap tetejére

    Lamosz vára felé:

    Miután visszaverte Odüsszeuszt és társait a vihar az Usticára a szelek ura a következőkkel fogadta Odüsszeuszt:
    
    	
    
    64."Hogy jöttél, Odüszeusz? Míly daimón szállt meg, ugyan mondd !
    
    65. Hát hiszen elküldtünk nagy gonddal, hogy hazaérhess
    
    66.otthoni földre, a házadhoz, s ahová csak akartad."
    
    
    
    majd továbbiakban ezt tudjuk meg:
    
    72. "Menj a szigetről gyorsan, legnyomorultabb ember!          
    
    73. Isteni törvény tilt befogadni, vagy útravezetni          
    
    74. azt, kit az égbeliek boldog szive ennyire gyűlöl;          
    
    75. menj, mert hisz bizonyára haragjuk vert ide vissza."          
    
    76. Szólt, s elküldött házából, noha nyögve jajongtam.          
    
    77. Onnan előrehajóztunk hát, keseregve szivünkben.          
    
    78. S lelkük lankadozott az erős evezésben, azonban          
    
    79. mert balgák voltunk, nem akadt, ki hazánkba segítsen.          
    
    80. Mégis hat napon át éjt nappá téve hajóztunk,          
    
    81. aztán megláttuk Lámosz meredekfalu várát, 
    
    82. Télepüloszt, hol a laisztrügon él
    
             
    
    

    Odüsszeusz flottája Ustica szigetétől másodszor is elindult. Ezt a szakaszt kivéve – tengerész szemmel – logikus útvonalat követett Odüsszeusz, mindig Ithaka felé indult. Útirányának mindíg volt egy Ithaka felé mutató összetevője eddig. De most nem ismerhető fel ez.
    A hajózás irányának meghatározásakor az akkori emberek gondolkodásmódját kell alapul venni.
    Akkoriban a görögök „együtt éltek” az istenekkel. „Pletykálgattak” róluk, a viselt dolgaikról, pont úgy, ahogy ma a híres emberekről teszik. Így ha az istenek nem akarják hazatértüket – akkor ez számukra természetes volt – nem is térhetnek haza, míg az átoktól meg nem szabadultak valahogy.
    Erről szól a 10.64. sor és a 72. sortól kezdődő része az Odüsszeiának. Ezért választotta Odüsszeusz a Lámosz vára felé vezető útvonalat.
    Merre is indulhattak?
    Dél felé nem biztosan nem, mert hiszen ott volt Szicília a látóhatáron, különben is onnan jöttek. Kelet felé szintén nem indulhattak, mivel onnan verte őket vissza az átok miatt a vihar.
    Számukra csak a nyugati és az északi irány maradt.
    Ekkor hat nap és hat éjjel eveztek, majd kikötöttek a laisztrügónok földjén, a bolyongások 84. napján.
    Ez idő alatt legalább 144 tengeri mérföldre hajózhattak, de legfeljebb 288 tengeri mérföldet tehettek meg. Ha a térképre felrajzoljuk ezeket a lehetséges határköröket Usticától, akkor a két kör különbsége kijelöli azt a területet, ahova ténylegesen eljuthattak.
    6 nap evezéssel jutottak el Lámosz váráig
    Szűkíteni lehet a helyszíneket, ha figyelembe vesszük a korábban meghatározott nyugati és északi iránynak megfelelő szektorokat és további eseményeket: Lámosztól Kirké szigetére értek Odüsszeuszék, amely helyszín biztosan északabbra volt, mint a Szirének-szigete, a Szkülla és Kharübdisz. Így csak Szardínián, Korzikán, valamint legfeljebb (kisebb valószínűséggel) az Appennini-félsziget Nápolytól Piombinóig tartó partszakaszán létezhetett Lámosz vára.
    Erről a helyről még a következőket tudjuk meg a 87. sortól:

    
    	
    
    87. Ott a remek kikötőbe kerültünk, melyet egészen
    
    88. körbekerít mindkétoldalt meredekfalu szikla,
    
    89. és egymással szemben előreszökő fokok őrzik
    
    90. nyílását, úgyhogy nagyonis szűk ott a bejárás,
    
    91. s ottan az íveltoldalu többi hajó behajózott.
    
    92. S bent az öböl mélyén, közel egymáshoz, kikötöttek
    
    93. bárkáink, mivel ott sohasem duzzadt fel a hullám,
    
    94. sem kicsikét, se nagyon, s a nyugodt víz színe fehérlett;
    
    95. én egyedül tartottam kívül barna hajómat,
    
    96. ott az öböl szélén, sziklához kötve kötéllel,
    
    

    Ezen a szűkített területen megkerestem a hajózási térképeken azokat a mély öblöket, amelyekre igaz lehetett az, hogy meredek sziklafalak szegélyezik, biztonságos, védett kikötő, szűk, meredek sziklás bejárattal.
    Szardínián 8, Korzikán 2 és a kevésbé esélyes Olasz partokon szintén 2 ilyen helyet találtam.
    Az így összegyűjtött helyeket az Admiralty Pilot és az Italian Water Pilot leírásai alapján kielemeztem.
    Sorban estek ki a helyszínek, az újabb és újabb ellenőrzések során, és csak 2 szardíniai öböl, valamint Bonifacio maradt.
    Én korábban már bejártam hajóval Szardíniát és Korzikát, több alkalommal is. Akkoriban még fel sem merült bennem, hogy Odüsszeusz is erre járhatott valamikor, ezért nem is ezzel a szemmel néztem az ottani helyeket.
    Most viszont a szűrőn fennmaradt Porto Cervo, Poltu Qualtu és Porto Pozzo a szardíniai Smaragdparton valamint Bonifacio, Korzikán.
    Én Bonifaciót tartottam a legesélyesebbnek. Nem lehet elfelejteni a meredek fehér sziklafalait, a szűk és eldugott tengeri bejáratát.
    Az expedíció során bejártuk ezeket a potenciális helyszíneket.
    A szardíniai öblöket sorra el kellett vetnem, és már nagyon vártam Korzikát.

    
    	
    
    A 10. énekben ezt tudjuk meg az eseményekről:
    
    
    
    119. jöttek a roppant laisztrügonok már minden irányból,
    
    120. rengetegen, nem is emberek, inkább szörnyü gigászok.
    
    121. Sziklatetőkről embernagy köveket hajigáltak;
    
    122. rémületes dobogás hangzott tüstént a hajókról,
    
    123. haldoklók jaja, szétmorzsolt bárkák recsegése;
    
    124. mint halakat, szigonyozták őket a csúf lakomához.
    
    125. Míg ezek így odavesztek a mély kikötőnek ölében,
    
    126. én kiragadtam a combom mellől jóhegyü kardom,
    
    127. elvágtam vele barna hajómon a tatköteléket.
    
    128. S társaimat buzdítva, parancsomat adtam azonnal,
    
    129. dőljenek ők a lapátnak jól, hogy megmeneküljünk;
    
    130. s ők neki is dőltek mindnyájan, félve a vésztől.
    
    131. És a hajóm, örömünkre, kiért a habokra a roppant
    
    132. szirtek alól; de a többiek együtt mind odavesztek.
    
    133. Onnan előrehajóztunk hát, keseregve szivünkben,
    
    134. mert örömest éltünk, de derék fiakat veszitettünk.
    
    

    Bonifacio pontosan 240 tengeri mérföldre van Usticától északnyugatra, tehát a másfél csomóval haladó hajó a hetedik nap elérheti azt.
    Bonifacio valóban mindenféle szelektől és viharoktól védett, mély, zegzugos öböl, amelyt 60 méteres sziklafalak szegélyeznek.
    Itt valóban „soha nem duzzad fel a hullám”. De mindemellett ideális csapda, ahol az ellenség könnyen megsemmisíthet egy egész hajórajt is. Olyan páratlan hely, amelyet minden tengerész megjegyez, aki csak erre járt valaha.
    Az Admirality Pilot így ír róla: „Bonifacio kikötője természetes menedékhely, kitűnő horgonyzóhely kishajók számára. Meredek sziklák szegélyezik a bejáratát."

    Odüsszeusz talán valami rosszat sejthetett, mert a hajóját kívül hagyta a bejáratnál. A laisztrügónok az öblöt övező szirtekről hatalmas sziklákat dobtak a megrettent hajósokra, akiknek már nem volt menekvésük. Csak az óvatos Odüsszeusz hajója tudott kimenekülni a kőzáporból, a többi tizenegy hajó és annak legénysége mind elpusztult.

    Ez az óriási veszteség azonban két előnnyel is járt: megszabadultak az átoktól és most már hazafelé indulhattak. Az istenek – reményeik szerint – kiélték bosszúvágyukat a sok tengerész elvesztésével és ők talán már mentesülhetnek az átok további hatása alól. Erről szól a 10.133 és a következő sor.

    A mai korszerű navigációs eszközökkel és rádióval felszerelt hajókkal is nagy problémát jelent akár két hajóval is rajban hajózni, ha kitör a vihar. Egymást nem tudják megközelíteni, egymásnak a nagy hullámzás miatt nem tudnak segítséget nyújtani. Ilyenkor minden hajó egyedül marad.
    2000 őszén a 15,5 méteres Albatrosszal és a 14,5 méteres Monával egy közös oktatótúrát vezettem az Adrián, amely egy biztonságos, zárt beltenger a Földközi-tengerhez képest. 60-75 kilométeres szél fújt, ami 2-2,5 méteres hullámokat keltett. (Az Expedíció során Málta közelében hasonló szélben 7-8 méteres hullámokon hajóztunk!)
    A két hajó nagyon hasonló volt egymáshoz, de mégis másként viselkedtek, másként sodródtak és vitorláztak. Bizony nagyon sokszor előfordult, hogy csak a radaron láttuk egymásat és csak a rádióval tudtunk kapcsolatba lépni, és egyeztetni a további útirányunkat.
    Az odüsszeuszi hajók is hasonló problémákkal küszködhettek, de nem volt radarjuk és rádiójuk. Ezért én valószínűtlennek tartom, hogy a Malea-foktól a Djerbáig és az olasz csizma rüsztjétől az Usticáig tartó viharban, éjjel is sodródva, a túlélésért küzdve, a flotta együtt maradhatott. Úgy gondolom, hogy legfeljebb 3-6 hajó érkezhetett meg Bonifacióba.
    Nagy előnye az volt ennek a kalandnak, hogy Odüsszeusz ügyesen megoldotta a többi 11 hajóval való elszámolás kötelezettségét, hiszen olyan lényekkel került kapcsolatba, akik sokkal hatalmasabbak voltak Odüsszeusznál. Így ő azzal, hogy legalább 1 hajót megmentett, győztesként került ki ebből a szituációból.

    Ne feledjük, Odüsszeusz saját magát a 19.203 sorban a következő szavakkal jellemezte Penelopénak:
    „Sok hazugot mondott, mi olyan volt, mint az igazság”
    Lamosz vára

    Vissza a lap tetejére

    Kirké:

    Nem sokat tudunk erről a szakaszról. Nem tudjuk vitorláztak vagy eveztek, egyszer csak odaértek. Maga az út eseménytelen volt.
    
    	
    
    Homérosz így ír erről a 10.133. sortól:
    
    
    
    133. Onnan előrehajóztunk hát, keseregve szivünkben,
    
    134. mert örömest éltünk, de derék fiakat veszitettünk.
    
    135. S Aiaié szigetére kerültünk ekkoron;...
    
    
    
    140. Ott egy partfokhoz kanyarodtunk csendbe hajónkkal,
    
    141. alkalmas kikötőbe, egy isten volt a vezérünk.
    
    
    
    

    A Trójától számított 88. napon, összesen eddig 2056 tengeri mérföldet (3808 km) hajózás után megérkeztek Aiaiéra, ahol Kirké ért.
    Nem tudjuk milyen irányba és mekkora távolságra jutottak, s a hajózási viszonyokról csak azt tudjuk, hogy szélcsendes időben érkeztek meg.
    Valószínűleg eveztek. Egy kikötésre alkalmas, szirtekkel szegélyezett öbölben állhattak meg.
    Mi is történhetett valójában itt?
    Három hónapja voltak már úton. 12 hajóból 11-et elveszítettek. Még nem heverték ki a csapásokat. Erre is vonatkozik a „…keseregve szívünkbe, mert örömest éltünk, de derék fiakat veszítettünk” részlet.
    Közeledett az őszi viharok ideje. Odüsszeusz elfáradt. Nem akart elindulni.
    Erről szól Odüsszeusz helyzetelemzése a 190. sortól. Mert pont a nyugatot nem ismernék? Hiszen arra „bukik le a földresugárzó”! Jobbnak látta ott maradni, kivárni a téli viharokat biztonságos helyen.
    
    	
    
     A 190. sorban Odüsszeusz jellemzi a helyzetüket:
    
     
    
    189.  "Bármint gyötrődtök, társak, hallgassatok énrám;
    
    190.  kedveseim, keletet, nyugatot nem tudva ülünk itt,
    
    191.  nem tudjuk, hogy merre bukik le a földresugárzó
    
    192.  nap, s hogy merről kél: gondoljuk meg, ne halasszuk,
    
    193.  hátha van út menekülni. De én nemigen hiszek ebben.
    
    194.  Mert szétnéztem imént, felkúszva a sziklatetőre,
    
    195.  s láttam, hogy sziget ez, s a határtalan ár koszorúzza;
    
    196.  és laposan fekszik. 
    
    
    
    
    Kikrké szigete

    Első hipotézisként megvizsgáltam, hogy az ókorban mit tartottak Aiaiénak.
    Strabón a Geógraphikában erről így ír erről:
    „…majdnem szigetet alkotó hegy a tenger és a mocsarak között. Van egy kis városkája Kirké temploma, Athéné oltára, és még valami csészét is mutogatnak, ami állítólag Odüsszeuszé volt. Közben van a Storas folyó és azon egy kikötőhely.” Ez a mocsaras területtel körülvett hegy, a Circeo-fok. Az Appennini-félszigettől egy 25-30 kilométer széles lapály választja el.
    Láttam a tenger felől és a szárazföldről is. Mindkét oldalról szigetnek látszik messziről. A hegy meredek falú, csak két völgye van. A déli völgyben található Strabón által említett St. Felice di Circeo város, a hegy közepén pedig a nyugatra néző Valle Caduta.
    Nincs régészeti bizonyíték arra, hogy valamelyik völgyben Odüsszeusz korában palota állt. (A fekvése alapján én az utóbbi helyen építettem volna házat magamnak.) Még a római időkben is létezett itt viszont ezen a vidéken a vadak úrnőjének kultusza, aki szelídített vadállatok között élt. Talán Kirké lehetett az első, vagy az egyik úrnő?
    Mit tudunk még erről a helyről?

    
    	
    
     
    
     
    
    423. "Most legelőször vonjuk a szárazföldre a bárkát,
    
    424. és barlangba tegyük be a fölszerelést meg a kincset;"
    
    
    
    

    További megerősítés reményében kerestük azt a barlangot, amely alkalmas a felszerelés és Odüsszeusz hajójának tárolására. Bejártuk a hegyen lévő 13 nagyobb barlangot is, és megállapítottuk, hogy csak a két völgy között lévő Grotta della Capre lehetett egy természetes „hajógarázs”. A padlója ma 4-5 méterrel van a tengerszint felett, hossza 50-60m, szélessége 30 és magassága 20 méter lehet. A legnagyobb megdöbbenésemre a padlója sík, mint egy sportpálya. (Ha építenem kellene egy hajógarázst, akkor az éppen ilyen lenne.) Odüsszeusz ebbe a barlangba vitethette be hajóját a Kirkénél eltöltött egy(?) év idejére. Ez a barlang majdnem félúton van a két völgy között.

    Bonifaccióból a Cirece-fokig tartó út



    Kirke-szigete Hajózás a sziget mentén Odüsszeusz barlangja Grotta della Capre Odüsszeusz barlangjában


    Vissza a lap tetejére







    Innen egy új időszámítást kell kezdenem, mivel megszakad az eddig napokra lebontva követhető időrend.
    Homérosz szerint egy kerek évig vendégeskedtek, ami számomra kezelhetetlen időtartam.
    Amennyiben ősszel értek Kirkéhez, akkor a következő év májusában indulhattak újra, de biztosan nem egy kerek év múlva.
    Egy tengerész nem fog egy bizonytalan és veszélyes útnak nekivágni az őszi viharoktól tartva.
    Így az új időszámításom első napja, amikor a társak emlékeztették Odüsszeuszt a hazatérésre.




    Vissza a lap tetejére

    Hadész országa => 3. új helyszín, amelyet csak a hajózási elmélet tud igazolni

    Talán ez a legizgalmasabb és a legvitatottabb helyszíne az Odüsszeiának, hiszen itt a holtak birodalmát keresték.
    Nagyon sok különböző elmélet született a Hádész országával kapcsolatban.
    A legtöbb kutató a Gibraltári szorossal, a Héraklész oszlopaival azonosítja ezt a helyet. Van aki Izlandot , van aki a Tűzföldet tartja Hádész országának.

    
    	
    
     
    
     A 10. énekből ezt ismerjük meg:
    
     
    
    505. gondolnod sem kell rá, hogy ki vezesse hajódat;
    
    506. állíts árbocot és kifeszítve a hószinü vásznat,
    
    507. ülj, s a hajódat az északi szél majd elviszi szépen.
    
    508. Hogyha pedig már Ókeanosz széléhez elértek,
    
    509. Perszephoné ligetére találsz alacsony halom alján,
    
    510. hol sudaras nyárfák s meddő fűzek magasodnak;
    
    511. futtasd partra hajód mélyforgós Ókeanoszban,
    
    
    
    Majd a 11. énekből ezt kapjuk:
    1. És miután odaértünk már a hajóhoz, a vízhez, 2. ott legelőször az isteni vízre kivontuk a bárkát, 3. árbocot is raktunk bele, vásznat a barna hajóra, 4. fogtuk a kost, a juhot: beleraktuk; utána magunk is 5. fölszálltunk keseregve, szemünkből hullt a kövér könny. 6. És a sötétkékorru hajó mögül íme kisérő 7. jó szelet is küldött az utunkra, vitorladagasztót, 8. széphaju Kirké, félelmes, zengőszavu isten. 9. Elrendeztük egészen a bárkánk fölszerelését, 10. s ültünk: szél meg a kormányos vitték csak a bárkát. 11. S már a nap is lebukott, árnyékba borultak az utcák, 13. ekkor elért a hajónk is a mélyvizü Ókeanoszhoz.

    Ennek oka valószínűleg az, hogy az Odüsszeiában a Hadész országát az Ókeanosz veszi körül. Ezt az Atlanti-óceánnal azonosították a kutatók.
    Pedig az Ókeanoszt először az i.e. 330 körül élt nagy földrajzkutató, Pytheász használta a mai értelemben, így évszázadok választják el a homéroszi Ókeánoszt az Atlanti-óceántól.
    Homérosz még nem ismerhette az Atlanti-óceánt, hiszen a kora földrajzi ismeretei nyugat felé még a mai Olaszországig sem terjedtek. Odüsszeusz pedig 2-4 évszázaddal korábban hajózott.
    Most vizsgáljuk meg Homérosz által az Odüsszeiában használt Ókeánoszt, amelyet itt összesen 15 alkalommal említi meg.

    Ezeket elemezve a következőket lehet megállapítani:
    • 8 alkalommal a Hádészt (szigetét?) körülvevő tenger leírásához használja. Itt a következő jelzőket alkalmazza: mélyforgós, mélyvizű, sebes áradatú folyam vagy jelző nélkül. Mintha egy sebes sodrású veszélyes folyóról beszélne, amely könnyen elragadhatja a gyanútlan fürdőzőt. A jelzők talán a tenger veszélyességére utalhatnak.

    • 4 esetben, mint a keleti irányt, ahonnan felkel a nap, s a hajnal jön. A kis-ázsiai partokat kivéve a legtöbb görögök lakta tengerparti helyen a Nap a keleti irányban látszódó tengerből kél fel. Érdekes módon egyetlen egyszer sem használja a lenyugvó nappal kapcsolatban.

    • 1-szer az északi irányt jelenti, ahol nem érinti a Göncölszekér a tengeri horizontot. Ez azt bizonyítja, hogy akkor már ismerték a cirkumpoláris (az égi pólus körül keringő, soha le nem nyugvó) csillagképeket és ezzel az égi pólust és az általa meghatározott északi irányt.

    • 1-szer, mint istenek Élüszion mezején a nyugati irányból fújó szél keletkezési helyét. Homérosz számára a valóságban létezett ez a hely, valahol északon. Ma már köztudott, hogy a mérsékelt égövben a nyugati szél az uralkodó, ezért itt is a tengert (az Atlanti-óceánt) helyettesítheti.

    • 1-szer, mint Kirké anyai nagyapját. Ebben az esetben egyértelműen mitológiai személyként használta Homérosz az Ókeánosz kifejezés.
    A fenti 15 estből 14 alkalommal a szövegbe az „Ókeanosz”-t a „tenger” szóval helyettesíthetnénk, anélkül, hogy ebből bármilyen megértési zavar támadna. Így a továbbiakban én tenger szinonimájaként fogom az Ókeanoszt használni.

    
    	
    
     
    
    A hazaút részleteit a 11. énekből itt kapjuk:
    
    
    
    637. társaim oldják el, fölszállva, a tatköteléket.
    
    638. Fölszálltak szaporán, evezők mellé telepedtek.
    
    639. Ókeanosz folyamán hordozta hajónkat a hullám
    
    640. s vitte előbb a lapát lefelé, azután meg a jó szél.
    
    
    
    Majd a 12. énektől:
    
    1.  Majd mikor Ókeanosz sebes áradatát odahagyta
    
    2.  bárkánk, szélesutú tenger vizein tovasiklott
    
    3.  Aiaié szigetéhez; a házát tartja a Hajnal
    
    4.  ott, meg a tánctereit, s a Nap onnan lép föl az égre.
    
    5.  Majd, odaérve, hajónkat a parti fövenyre kivontuk,
    
    6.  és mi magunk léptünk ki a tenger torlata mellett.
    
    7.  Elszunnyadtunk, s így vártuk be az isteni Hajnalt.
    
    

    Meg kell jegyeznem, hogy a tengerészek számára igazából csak annyi a különbség a tenger és az óceán között, hogy az óceán nagyobb és ezért az ugyan olyan szél általában nagyobb hullámokat kelt az óceánon. A sótartalma, az áramlási-rendszerei, az élővilága, stb. mind-mind egy egységes egészet alkotnak, amelyben a tengerek az egyes óceánok szerves részei.

    Természetesen a holtak birodalmát mi sem találhattuk meg a 2000. Évi Odüsszeusz Expedícióval, mint ahogy Odüsszeusz sem találhatta meg.
    Viszont járhatott egy olyan különös helyen (szigeten?), amely valahogy hasonlíthatott a képzeletbeli Hádész országához. Nekem az Odüsszeiát olvasva olyan érzésem támadt, mintha Odüsszeusz egy vulkanikus szigetre került volna, ahol barlangokat, föld alatti folyót találhatott, vulkanikus gázoktól elbódulva hallucinálhatott valamit.
    Az itt történtek elbeszélése szolgálhatott alapul a 11. ének, a NEKÜIA létrejöttének, amelyet az irodalomtudomány szerint később illesztették be az Odüsszeiába.

    De nézzük meg – mint ahogy eddig is ezt a módszert követtem –, mit ír az eseményekről Homérosz.
    Már egy éve időztek Kirkénél, mikor a társak figyelmeztették Odüsszeuszt: ideje hazatérni. (Véleményem szerint csak az új hajózási szezon kezdetét várhatták.)
    Odüsszeusz Kirkét kérte, engedje útjukra.
    Az istennő a halott Teiresziászhoz, a thébai vak jóshoz küldte Odüsszeuszt, kérjen tőle jóslatot.
    Megrémült hősünk, hogy juthat ő el visszatérés reményével Hádész biradalmába?


    Nézzük az eseményeket:

    1. Odüsszeuszék kihozták az egy éve a barlangban veszteglő hajót, felszerelték: kitakarították, megtisztogatták, kijavították és elrendezték a felszerelést, az evezőket, az árbocot, megjavították a vitorlát.
    2. Ezzel végezve kora délután útnak indulhattak.
    3. Északi szél fújt, amiben csak délkelettől délnyugatig tartó szektorban tudtak hajózni, majd estére megérkeztek Hádész országába.
    4. Ez idő alatt legalább 16 tengeri mérföldet tettek meg, de nem juthattak 30 tengeri mérföldnél messzebb.
    5. a ismét felrajzoljuk a térképre ezeket a körcikkeket, akkor négy sziget esik ebbe a számított célterületbe: a Palmarola, a Zanone, a Ponza és a Ventotene.
    Az expedíció során bejártuk mind a négy szigetet.
    A legkevésbé esélyes, a szektor keleti felében lévő Ventotenét és az északi Zanonét rögtön törölhetjük a lehetőségek közül, mivel olyan meredekek a partjuk, hogy ott lehetetlen kikötni.
    Csak sokára ejtettük el a Palmarolát is, mivel ezt viszont túl kicsinek találtuk.
    Végül meggyőződtünk róla a fizikai adottságok alapján, hogy csakis a Ponza-sziget lehetett a „túlvilági események” helyszíne.
    A legnagyobb megdöbbenésemre és örömömre kiderült, hogy a kamaszkori elképzelésem igaznak bizonyúlt: A Ponza-sziget ma is vulkanikusan aktív terület, egyes helyeken gázok törnek fel. A környék tele van barlanggal, és a természet fantasztikus formákat, színeket hozott itt létre a szigetet alkotó tufában. Az egész utunk során erre illett rá legjobban a Hádész országa jelző.
    További megerősítést nyerünk akkor, ha megvizsgáljuk a visszaút körülményeit.
    Az Odüsszeia szerint a „rózsás ujjú hajnal” már a Kirké-szigetén érte a görögöket. Kirké szigetétől a Ponza-sziget távolsága 18 tengeri mérföld.
    Gyakori itt az olyan időjárási helyzet, amikor napközben a parti szél fúj észak felől, aztán éjjelre eláll, majd megfordul és a part felé kezd fújni ismét. Ha hőseink éjféltájt elindultak, hajnalra valóban visszaérkezhettek a Circeo-fokra.

    Ez az új időszámítás szerint 3. nap hajnalán történt. Trójától számítva 2094 tengeri mérföldet (3878 km) hajóztak eddig.


    HADESZ országában






    Vissza a lap tetejére

    Szirének:

    
    	
    
     
    
    Kirké a következő útmutatást adta Odüsszeusznak:
    
     
    
    39. Szírénekhez fogsz legelőször elérni:...
    
    47. Húzz el ezek mellett,...
    
     
    
    55. Hogyha pedig szigetük mellett tovahúztak a társak,
    
    56. azt az utat már végesvégig, amelyre utána
    
    57. lépsz, nem mondhatom én meg, mert arról te magad fogsz
    
    58. dönteni lelkedben: de kimondom, hogy mi a két út.
    
    
    
    Az egyik út, amerre Odüsszeusz mehet:
    
    59. Errefelé meredek sziklák peremére csapódik
    
    60. kékszemü Amphitríté nagy hulláma zubogva;
    
    61. tudd: ezeket Bolygó Szikláknak hívja a boldog
    
    62. isten mind.
    
    
    
    A másik út:
    
    73. Másik irányban két nagy szirt van: a tágterü égbe
    
    74. ér föl az egyik csúcsa, körötte a kékszinü felhő
    
    75. terjeng egyre, sosem megy odébb, sose jár ama csúcson
    
    76. fényes tiszta idő, sem a nyár, sem az ősz közeledtén.
    
    
    
    Az utazás részleteiről ezt írta Homérosz:
    
    146. Fölszálltak szaporán, evezők mellé telepedtek.
    
    147. Sorba leülve, az ősz tengert evezőkkel ütötték.
    
    148. És a sötétkékorru hajó mögül útrakisérő
    
    149. jó szelet is küldött számunkra, vitorladagasztót,
    
    150. széphaju Kirké, félelmes, zengőszavu isten.
    
    151. Elrendeztük egészen a bárkánk fölszerelését,
    
    152. s ültünk: szél meg a kormányos vitték csak a bárkát.
    
    
    
    166. jólácsolt bárkánk ezalatt el is érte suhanva
    
    167. Szírének szigetét: mivel űzte előre a jó szél.
    
    168. Ekkor a szél el is állt tüstént, szélcsöndben a tenger
    
    169. szép sima lett: hullámait elfektette a daimón.
    
    170. Társaim álltak föl, vonták be a vásznat a bárkán
    
    171. és a hajó üregébe helyezték, majd evezőkhöz
    
    172. ülve, a tengert fodrozták a fenyőfalapáttal.
    
    

    Az Odüsszeiából nem kapunk pontos irányt, és az utazás idejét sem tudjuk meg a szövegből. A klasszikus írókra és latin költőkre kell hagyatkoznunk meg a logikára.
    Ez utóbbi szerint az biztos, hogy az út hazafelé az olasz partok mentén vezetett délkelet felé.
    Így Ischia és Procida, valamint Capri mellett hajózhattak el, a szárazföld felőli oldalon. Ezek a szigetetek valódi és látszólagos védelmet nyújtottak ugyanis az uralkodó nyugati szelek és az általuk keltett hullámzás elől. (Én a modern, jól felszerelt hajómmal is ugyanúgy szívesebben hajóztam a szigetek takarásában.)
    Odüsszeusz szintén így hajózhatott átlagosan 30 tengeri mérföldet megtéve naponta, minden este partra húzva a egy erre alkalmas öbölben a hajóját.

    Az első éjszakát a Gaetea-öbölben, a másodikat Procida környékén, a harmadikat Caprin tölthették.
    A hajózás negyedik napjának reggelén indulhattak és dél felé eljuthattak a három sziklaszirtből álló Galli-szigetekig, ahol szélcsendbe kerültek. Ez nem ritka jelenség itt.
    Júniustól 28% a valószínűsége az észak-nyugati, 13 % a nyugati szélnek, ami összesen 41% -ot jelent. Ez a szél segíthette Odüsszeuszt. A szélcsend valószínűsége 13%.


    Homérosz két szirént említ, de különös módon a legismertebb Odüsszeusz-ábrázoláson az i.e 5 századból származó un. vörös alakos vázán az árbochoz kötözött Odüsszeusz három szirén énekét hallgatja. Mellesleg a Diákkönyvtár sorozatban kiadott Odüsszeia fedőlapján is ezt a képet láthatjuk.
    Másik érdekes egybeesés, miszerint három szirént ismertek az ókorban:

    1. Parthenopét a Szűz arcot,
    2. Ligeiát a Csengő hangot és
    3. Leukosziát, a Fehért.
    Szentélyek álltak Nápolyban és a Salernói-öbölnél, a szirének hármas csoportjának tiszteletéül.
    Homérosz által említett két szirén, valamint a vörös alakos váza és a 3 szigetből álló Galli-szigetek közötti ellentmondásra az Expedíció során kaptam magyarázatot.
    Többször is körbehajóztuk a szigetcsoportot és megdöbbenve tapasztaltam, hogy szinte sohasem láttam meg egyszerre a három szigetet:
    a legnagyobbat a Gallo Lungót, a 150 méterre nyugatra lévő Castellucciát és a 200 méterre délre található La Rotondát. Mindig olyannak tűnt, mintha csak két szigetből állna a szigetcsoport, úgy takarták egymást.
    Térkép nélkül hajózva én teljes bizonyossággal állítanám, hogy a szigetcsoport csak két szigetből áll.
    A Galli-szigetek azóta is természetes útjelzőként szolgálnak a hajósoknak.
    Ezt elhagyva, már csak a „csupasz” védtelen part várhatott Odüsszeuszra.
    Kirké útmutatása szerint, amint Odüsszeusz eléri a sziréneket, döntenie kell, melyik utat választja.
    • Az első Bolygó-sziklák felé visz, amely a Stromboli vulkánnal azonosítható. Ekkor át kell vágnia a Tirrén-tengeren.
    • A másik út a biztonságot adó partmentén, vezet a félelmetes Szküllához és Kharibdüszhoz. Kirké inkább ez utóbbi ajánlotta Odüsszeusznak.



    Galli-szigetek





    A bolygó sziklák:

    Vissza a lap tetejére
    
    	
    
     
    
    A következőket ismerjük meg az Odüsszeiából:
    
     
    
      59. Errefelé meredek sziklák peremére csapódik
    
      60. kékszemü Amphitríté nagy hulláma zubogva;
    
      61. tudd: ezeket Bolygó Szikláknak hívja a boldog
    
      62. isten mind. S a madár sem szállhat el arra nyugodtan,
    
      63. még a galambok sem, ha röpülnek az ambrosziával
    
      64. Zeuszhoz, mert őket sima szikla ragadja magához
    
      65. folyton, s Zeusz atya küld újat, pótolni a számuk.
    
      66. Onnan még sohasem szabadult meg bárka, ha arra
    
      67. tévedt, ám a hajó fáit s tetemét a hajósnak
    
      68. mind tovahordja a vészteli láng viharával a hullám.
    
    
    
      Majd később így élték meg a vulkánt:
    
    201. És miután elhagytuk e földet, láttam azonnal
    
    202. füstöt s nagy hullámot, zúgás ért a fülembe.
    
    203. Megrémültek mind, kiesett a lapát a kezükből,
    
    204. és zajt vert a hajó sodrában; s az meg is állott,
    
    205. mert a laposvégű evező nem vitte előre.
    
    
    
    

    Odüsszeusz a partmentén hajózhatott, minden éjjel kikötött a kor hajózási szokásai szerint.

    Nyomon tudjuk követni, hogy merre járhatott, ha végignézzük a Tirrén-gtenger partjait és 30-40 tengeri mérföldenként alkalmas öblöt keresünk.

    Így az első éjszakát a Salernói-öbölben , a másodikat Polinuro foktól északra, Pisciotta körül, a harmadikat a Polikastro-öbölben, a negyediket Capo di Bonifati körül, az ötödiket A Golfo di S Eufémia környékén tölthették és itt meglátták a 925 méter magas (jó látási viszonyok mellett 72 tengeri mérföldről, 133 kilométerről meglátható) Stromboli vulkánt.
    Másnap, amikor megkerülték a Vaticano-fokot már csak 40 mérföldre voltak a vulkántól.

    Ekkor tapasztalhatták a vulkánkitörést amelyről Odüsszeusz a 12.201. sortól számol be.

    Az idézetek alapján egyértelműen egy vulkánról írt Homérosz.

    Az Italian Water Pilot a következőket írja Stromboliról:

    „A sziget egy meredek kúp alakú vulkán, amely 925 méter magas és szinte állandóan aktív. A Vezuvval és az Etnával ellentétben a belső nyomását folyamatos kisebb kitörésekkel vezeti le. Ritkák a nagyobb robbanások. Az ókorban a Földközi-tenger egyik „tengeri kapuja” volt, egy eltéveszthetetlen irányjelző a a Messinai-szoros felé hajózók számára.”

    Strabon így ír róla:

    „Strongylé a nevét alakjáról kapta (megjegyzés: a neve kereket jelent); ez is tüzes, a láng ereje ugyan gyengébb, fénye azonban erősebb.”

    Stromboli ma is működik, páratlan tájékozódási pontként szolgál a hajósok számára, egykor és most is. Én először 52 tengeri mérföld (ez 96 kilométernek felel meg!) távolságból láttam meg. Éjszaka időről időre izzó vörös fény jelent meg a horizont fölött. A fény hirtelen felvillant, majd lassanként gyengült, végül elenyészett. Kerestem a térképem ezt a különleges világítótornyot, amikor rádöbbentem, hogy a Strombolit látom. Mikor odaértünk és felmásztunk rá, akkor kaptam magyarázatot erre a jelenségre. 5-20 perces időközökben a vulkán lávát lövel ki 30-100 méter magasra és innen a fényjelenség.

    Félelmetes látvány volt ez a természetes tűzijáték.





    Stromboli vulkánja








    Vissza a lap tetejére

    Szkülla

    A Hádész országba való indulástól számított 12. napon, 334 tengeri mérföld (618 km) hajózás után elérkeztek a Messinai-szoros bejáratához. Az átkeléshez a 12.73.sortól a következő információt kapta Odüsszeusz Kirkétől


    
    	
    
     
    
    A következőket ismerjük meg az Odüsszeiából:
    
     73.  Másik irányban két nagy szirt van: a tágterü égbe
    
     74.  ér föl az egyik csúcsa, körötte a kékszinü felhő
    
     75.  terjeng egyre, sosem megy odébb, sose jár ama csúcson
    
     76.  fényes tiszta idő, sem a nyár, sem az ősz közeledtén.
    
     77.  Rá soha nem hághat, le se szállhat a földi halandó
    
     78.  róla, ha húsz keze volna akár, húsz lába is egynek:
    
     79.  mert oly síma, mikéntha csiszolták volna, a szikla.
    
     80.  És közepén barlang tátong sürü ködbe takartan,
    
     81.  szája nyugat felé nyílik, a mélye leér Ereboszba.
    
     82.  Menjetek arra a bárkátokkal, fényes Odüsszeusz.
    
     83.  Öblös bárka felől kitünő nyilazó ha kilőné
    
     84.  messze nyilát, az üreg szájáig a nyíl sosem érne.
    
     85.  Benne a szörnyen ugatva üvöltő Szkülla tanyázik.
    
     86.  Éles a hangja, akárcsak a mostszületett kutyakölykök
    
     87.  hangja, de ő maga roppant szörny; nem örülne, ki látná
    
     88.  őt, még isten sem, közelébe ha érne az útján.
    
     89.  Lába tizenkettő, levegőben leng valamennyi,
    
     90.  hat hosszú nyaka van, mindegyiken egy riadalmas
    
     91.  fej nőtt, és a fejekből három sor foga rémít,
    
     92.  sűrü, tömött agyarak, tele éjszinü szörnyü halállal.
    
     93.  Teste pedig bent áll, derekáig, az öblös üregben,
    
     94.  csakhogy a rémes nyílásból a fejek kihajolnak.
    
     95.  S ő ott, szikláját körültapogatva halászgat
    
     96.  delphint, tenger ebét, de nagyobb viziszörnyet is olykor,
    
     97.  melyből rengeteget táplál zajos Amphitríté.
    
     98.  És nem tud dicsekedni hajós soha, hogy tovasiklott
    
     99.  sértetlen mellette: de hat feje húz ki hat embert
    
    100.mindig hirtelenűl a sötétkékorru hajóból.
    
    
    
    A 108.sortól Kirké óvja őket a Kharübdisz örvényétől:
    
    108. Inkább Szkülla felé igyekezz a hajóddal, evezz el
    
    109. gyorsan a szirtje alatt, mert többhasznú, ha a bárkán
    
    110. hat társat gyászolsz majd, mint együtt valamennyit.«
    
    

    Odüsszeusz hajójával elérkezett a Messzinai-szoroshoz. Ezt a szorosban lévő örvény (Kharübdisz) alapján egyértelműen azonosítható. Az egész útvonalból a Malea-fokon kívül ez a hely az, amelyet minden kutató elfogad. Így nincs nehéz dolgom nekem sem. Könnyű azonosítani, hiszen a mögötte lévő festői olasz települést Scyllának hívják. De mi is volt ez a félelmetes hely valójában. Biztosan nem a hat fejű szörny!
    Római kori ábrázolása Szkullának a Circeo-fok közelében
    Amikor odaértünk az Albatrosszal kaptam erre magyarázatot: a kis halászfalut egy meredek szikla köré építették, amely leginkább egy erődre hasonlít. Ez egy majdnem függőleges falu 80-100 méter magas, repedezett mészkőtömb, amelynek a repedéseibe befújó viharos szél állítólag félelmetes búgó hangot kelthet. (Ezt az expedíció során sajnos nem tudtuk megfigyelni, mivel nyugodt időben jártunk arra.)
    Számomra különös volt, hogy a szikla nyugati oldalán – úgy ahogy ezt Kirké Odüsszeusznak elmondta – egy barlang maradványait találtunk.
    A Szkülla sziklától a Messinai-szoros egy mély öbölnek tűnik, nem látunk át rajta. Ha nincs térképem, akkor fontos megerősítés lehet ez a szikla ezen a helyen: nyugodtan továbbmehetek ez egy átjárható szoros kapuja. Ezt láthatta Odüsszeusz is, amikor erre járt.















    Szkülla sziklája








    Vissza a lap tetejére

    Kharübdisz örvénye








    A Szicília és az olasz szárazföld közöttúzódó Messinai-szoros a Tirrén- és a Jón-tengereket köti össze.
    
    	
    
     
    
    Kirké a következő informácciókat adta a 12. énekben:
    
    101. Látsz ott egy másik, nem olyan nagy szirtet, Odüsszeusz.
    
    102. Nem nagy a távolság köztük, nyilad is beröpülné.
    
    103. Rajta magas fügefát láthatsz, sürülombut; alatta
    
    104. szívja magába a szörnyü Kharübdisz az éjszinü tengert.
    
    105. Háromszor kiereszti naponta, de újra beszívja
    
    106. rémesen; arra, mikor szürcsöl, te nehogy közeledjél:
    
    107. mert sohse tudna a Földrázó se kihúzni a bajból.
    
    108. Inkább Szkülla felé igyekezz a hajóddal, evezz el
    
    109. gyorsan a szirtje alatt, mert többhasznú, ha a bárkán
    
    110. hat társat gyászolsz majd, mint együtt valamennyit.
    
    
    
    Kirké a következő informácciókat adta a 12. énekben:
    
    234. Sóhajtozva hajóztunk ekkor szűk szorosába:
    
    235. innen a Szkülla lesett, de amonnan a szörnyü Kharübdisz
    
    236. szívta magába a tenger sós habját iszonyúan.
    
    237. És valahányszor okádta ki, mint nagy lángokon, üstben
    
    238. fölkavarodva, a víz fölzajdult, és a magasba
    
    239. szökve a tajték mindkét szirt tetejére csapódott;
    
    240. és valahányszor a sós tengervizet újra benyelte,
    
    241. látszott megkavarodva egész örvénye; a szikla
    
    242. bömbölt rettentőn, s odalent feketén a fövenytől
    
    243. tűnt föl a föld; elfogta a sápadt félelem őket.
    
    244. Arrafelé néztünk mindnyájan, félve a vésztől:
    
    
    A Messzínai-szoros

    Mindkét tengerben naponta két dagályt és két apályt figyelhetünk meg, de beköszöntésük időpontja éppen ellentétes. Amikor a szicíliai észak-keleti pontján (Tirrén-tenger) lévő Capo Poleronál dagály van, a két tengeri mérföldre tőle délre, a kontinentális parton (Jón-tenger) található Villa San. Giovanninál apály és viszont.
    Szerencsére az apály és a dagály szintkülönbsége amikor maximális (újholdkor és teliholdkor) is csak 30-40 centiméter körül lehet. Ekkor hozzávetőleg hat óránként az egyik tengerből a másik tengerbe ömlik át a tenger víze. Ahol a legkisebb a víztömeg keresztmetszete, vagyis ahol a legszűkebb és a legsekélyebb, ott találjuk a legerősebb áramlatot, és ezzel a legnagyobb örvénylést. Ez a pont a szicíliai parthoz közel, a szoros északi pontján a Pta Pezzo és a Ganzerro között van. A neve ma is a hajózási térképeken Charybdis.

    Smyth aqdmirális 1824 beszámolt arról, hogy egy 74 ágyús sorhajót megpörgetett az örvény, és csak nagy nehézség árán tudott megmenekülni. Ma már más viszonyokkal találkozhatunk itt, szerencsére. Az 1783-ban bekövetkezett földrengés elpusztította Messinát, és jelentősen átalakította a tengerfenék topográfiáját. Ekkortól vált hajózhatóvá a szoros de a kishajók számára még ma is veszélyes maradt.

    Az expedíció során reggeltől estig az örvény közelében sodródtunk, és megfigyeltük keletkezését, fejlődését majd elenyészését.
    Az örvénylés több alkalommal is megragadta az Albatrost és lassan körbe fordította.
    Másik különleges jelenség, amivel itt találkoztunk, az olaszul „taglio”-nak nevezett jelenség volt. Ez egy lassan sodródó, élesen körülhatárolt 0,5-1 m magas hullámok területe. A szélcsendes időben hirtelen a „semmiből” keletkezett, majd 1- 2 óra múlva elenyészett. Ezt is a gyorsan áramló tengervíz hozta létre, amikor legnagyobb volt a tengerek szintkülönbsége.
    Amikor ott jártunk a mélységmérőnkkel feltérképeztük a szoros profilját, amelyet lentebb lehet megnézni

    A Messzínai-szoros árapálya A Messzinai-szoros 3D domborzati képe
    amit az Odüsszeusz Expedíción vettünk fel
    A Messzinai-szoros keresztmetszete





    Vissza a lap tetejére

    Messzina








    Áthajózás útvonala a Messzínai-szoroson
    
    	
    
     
    
    Kirké a következő informácciókat adta a 12. énekben:
    
    127. Thrínakié szigetére kerülsz most: Éeliosznak
    
    128. nagy csordája legel földjén és nagyszerü nyája;
    
    129. hét a tehéncsorda s hét nyája van ott a juhoknak;
    
    130. ötven az állat mindegyikben. Nincs születésük,
    
    131. nincs elmúlásuk, s istennők őrizik őket:
    
    
    
    majd:
    
    137. Nem bántván ezeket ha vigyázol visszautadra,
    
    138. akkor igen, hazaértek, bár keseregve, bajok közt.
    
    139. Hogyha pedig bántod, veszedelmet jósolok akkor
    
    140. embereidnek s bárkádnak; te magad ha megélsz is,
    
    141. társaid elvesztvén, haza későn, kínok után érsz.«
    
    
    
    Odüsszeusz a kalandjaikat így mesélte el:
    
    260. Végre a szikláktól menekülve, s a szörnyü Kharübdisz
    
    261. s Szkülla elől, tüstént isten gyönyörű szigetére
    
    262. értünk: ott legelésztek a széleshomloku marhák,
    
    263. és a kövér juhok is, gazdájuk Héliosz isten.
    
    
    
    270. Ekkor a társakhoz szóltam, szomorodva szivemben:
    
    274. hogy szigetét kikerüljük az áldó Éeliosznak,
    
    275. mert azt mondta, hogy ott vár minket a legkeserűbb baj.
    
    276. Hát a sziget mellett húzzunk el a barna hajóval.«
    
    
    
    305. jólácsolt bárkánk öblös kikötőbe vezettük,
    
    306. édesvíz közelébe; 
    
    
    
    317. mélyüregű barlangba erősítettük a bárkát,
    
     
    
    325. Teljes hónapon át a Notosz szele fújt szakadatlan,
    
    326. és sose támadt más szél, mint a Notosz meg az Eurosz.
    
    327. Míg a vörösbor tartott s volt eleség elegendő,
    
    328. tartózkodtak a marháktól, hiszen élni akartak.
    
    329. Csakhogy amint kifogyott a hajóról útravalójuk,
    
    
    
    353. Nyomban a legszebb marhákat vitték el a társak
    
    

    Odüsszeusz hajója így tehát megmenekült a Messzinai-szorostól. Valószínűleg a Szkülla által kiragadott „társak” egyszerűen kieshettek a hajóból az örvénylő és hullámzó vízen. De hol is lehetett Hélios mezeje?

    Devecseri Gábor az Odüsszeia jegyzeteiben a következőt írta: „Thrínakié — mesés sziget; később Szicíliával azonosították”

    Strabóntól a következőket tudjuk meg: „Sicilia háromszög alakú, azelőtt Trinakriának, majd később Thrinakisnak nevezték. Alakját három hegyorom határozza meg; Pelórias, Kainysszel és a rhégióni oszloppal szemben a tengerszorost alkotja, …”





    Vajon valóban Szicíliába érkeztek?
    Odüsszeusz elbeszélése szerint a Messinai-szorosból „tüstént isten gyönyörű mezejére értünk”.
    Itt „jól ácsolt bárkánk öblös kikötőbe vezettük, édesvíz közelébe”. A szóban forgó helyen ők még egy barlangot is találtak. A legelső állítást óvatosan kell kezelnünk, mivel Kirkétől elindulva mintha nem működött volna Odüsszeusz (Homérosz?) időérzéke. Addig a legtöbb helyszínhez jól meghatározott napokig hajóztak. Szkülla sziklájától a mai Messina kikötő 10 tengeri mérföld távolságra van, egyenes irányban hajózva. Azt nem lehet ma már tudni, hogy akkor milyenek voltak pontosan az áramlási viszonyok. Egy biztosnak látszik most is: csak az északról jövő áramlatban tudtak áthajózni a szoroson. Ez megragadhatta a hajót és átsodorhatta a szoroson, az örvényeken át, és parthoz értek valahol. Ez 2-3 óra alatt játszódhatott le. Ekkorra az átke léssel járó sokk már múlóban lehetett, és a partraszállásra alkalmas helyet kerestek.

    Messzina városa

    Végignézve a kontinentális és a szicíliai partokat csak két helyre illik az „öblös kikötő” kifejezés. Az egyik a Taormina körüli öblök, a másik pedig Messina város kikötóje. Az előbbi 22 tengeri mérföld távolságra van a szorostól ez majdnem egy napos utat jelentett volna, így el kell vetni a távolsága miatt. Messina kikötője viszont egy jól védett, 50-70 méter közötti mélységű természetes öbölben fekszik. Nagyon kevés védett kikötő rendelkezik ilyen mélységgel. Az öböl jellege valószínűsíti, hogy Odüsszeusz idejében már létezhetett. Az öbölbe több patak és kisebb folyó ömlik be ma is. ĺgy ez is megerősíti ezt a helyszínt. Az expedíció barlangot sajnos nem talált, de ha a földrengések nem pusztították volna el azt, akkor a város terjeszkedésének biztosan áldozatul esett volna. Az öböl ma egy nagy összefüggő kikötő, lebetonozott rakpartokkal.
    Itt Odüsszeuszék egy hónapig várták a kedvező időjárást, miközben — a jóslat ellenére — levágták Héliosz marháit. Amikor útnak indultak, Zeusz bosszúja nem maradt el: ismét vihar támadt, a hajó összetört, s egyedül Odüsszeusz menekült meg.
    Nem fogadták meg ezt a tanácsot, az 1 hónapos kedvezőtlen viharos időjárás miatti feszült helyzetben, az éhezéstől tartva levágtak néhány barmot. E miatt megharagudtak az istenek, és az elindulásuk után nem sokkal később támadt viharban összetört az utolsó hajó is. Egyedül Odüsszeusz menekült meg.





















    Kalipszó nimfa szigete


    1. Hajótörés - sodródás Kalipszó nimfa szigetéig
    Vissza a lap tetejére

    
    	
    
     
    
    A hajótörésről a következőt tudjuk a 12. énekből:
    
    402. Árbocot állítván, fölvontuk a hószinü vásznat.
    
    403. Csakhogy amint a szigéttől újból messzekerültünk,
    
    404. s föld már nem látszott körülünk, csak az ég meg a tenger,
    
    405. Zeusz felhőt küldött ki hajónk fölibé, hogy az égbolt
    
    406. fönt kékesfeketébe borult, s a vizekre homály hullt.
    
    407. Száguldott a hajó, de bizony nem hosszan: azonnal
    
    408. jött a zajos Zephürosz, kavarogva goromba viharral,
    
    409. és a nagy árboc két kötelét szele szétszakitotta;
    
    410. dűlt is hátra az árboc azonnal, a fölszerelés mind
    
    411. hullt a hajó fenekébe. Az árboc a tatra zuhanva
    
    412. fejbeütötte a kormányost: szétzúzta a csontját
    
    413. végig egész koponyájának: lebukott az a tatról
    
    414. búvárként, és csontjaiból hős lelke kiröppent.
    
    415. Zeusz iszonyút dörgött s villámot ütött a hajóba:
    
    416. megrendült a hajó, amikor Zeusz mennyköve érte,
    
    417. megtelt kénfüsttel, kizuhantak a társak a vízbe.
    
    418. Barna hajónk körül úszkáltak, mint tengeri varjak
    
    419. habtarajon; hazatértüket így elorozta az isten.
    
    420. Én a hajón jártam fel-alá, de letépte a hullám
    
    421. oldaldeszkáit s úgy űzte a csonka gerincet,
    
    422. és a gerincre sodorta az árbocot. Íme lecsüngött
    
    423. róla a tatkötelék, az ökörbőr jó fonadéka;
    
    424. összekötöttem a csonka gerincet, az árbocot ezzel,
    
    425. s arra leültem; a szörnyü szelek kényükre sodortak.
    
    426. Egyszer csak Zephürosz megszűnt iszonyú viharával,
    
    427. csakhogy jött a Notosz sebesen, szivemet szomorítva,
    
    428. mert újból meg kellett látnom a szörnyü Kharübdiszt.
    
    429. Így sodródtam egész éjjel, s azután korareggel
    
    430. Szküllé szirtjét értem el újra s a szörnyü Kharübdiszt.
    
    431. Ez meg a sós tengervizet épp szürcsölte magába;
    
    432. én meg, amint a magas fügefáig emelt föl a hullám,
    
    433. rácsimpaszkodtam s denevérként csüngtem a törzsén.
    
    434. Följebbhágni se tudtam; sem megvetni a lábam:
    
    435. mélyben a jó gyökerek s a magasban voltak az ágak,
    
    436. hosszu-nagyok, s a Kharübdiszt árnyuk rejtve takarta.
    
    437. Szívósan csüngtem, s vártam, hogy köpje ki újra
    
    438. árbocomat s a gerendát: jöttek el??, örömömre;
    
    439. jó későn: a piacról hogy hazamegy vacsorázni
    
    440. az, ki a cívakodók közt döntött sok peres ügyben,
    
    441. ekkor csillantak ki az örvényből a gerendák.
    
    442. Én meg elengedtem kezem és lábam, lezuhantam,
    
    443. éppen a szálfák mellett hulltam a víz közepébe,
    
    444. rájukszálltam hát, s a kezemmel előre eveztem.
    
    445. Szküllának nem hagyta az emberek, istenek atyja,
    
    446. hogy megpillantson: hisz a vészből úgy ki nem érek.
    
    447. Hosszu kilenc napon át hányódtam, végre az éjjel
    
    448. Ógügié szigetére vetettek az istenek: ott él
    
    449. félelmes, zengő isten, szépfürtü Kalüpszó.
    
    
    
    





    Odüsszeusz utolsó megmaradt hajójával 1 hónapos vihar, majd hét napo lakmározás után nekivágtak az otolsó, hazavezető útnak.

    Ekkor már csak 270 mérföldre, kb 500 kilométerre volt Ithaka, de át kellett kelniük a Jón-tengeren.
    Az olasz partokatat elhagyva, amikor már eltűnt a szárazföld a szemük elől, rájuk tört a nyugati vihar, a Zephürosz. Ekkor a Spertimento-foktól délre járhattak.
    A vihar összetörte Odysszeusz hajóját, csak egyedül ő menekült meg. Ezzel beteljesült Kirké jóslata: ha levágják Héliosz teheneit, akkor nagy bajba keverednek.



    Ez így is történt. Ahol összetörhetett a hajójuk, akkor kb. 30-35 mérföldre lehetett a Messzinai-szorostól. A vihar valószínűleg kora délután tört rájuk, majd Homérosz szerint a hajótörés után másnap reggelre hajgerincből és az árbocból álló tutajával Odüsszeusz visszasodródott a Messzinai-szorosba:
    429. Így sodródtam egész éjjel, s azután korareggel
    430. Szküllé szirtjét értem el újra s a szörnyü Kharübdiszt.



    A hajótörés részleteit olyan részletesen mesélte el Odüsszeusz, hogy azt még világosban láthatt. Így mire visszasodródott a Kharübdisz örvényéig, eltelt kb 12-14 óra. Kezdetben a déli szél és az általa keltett hullámzás és áramlat, majd a Messzinai-szoros árapály áramlata sodorta a tutajt.
    Az Odüsszeia szerinti mesebeli részletekkel most sem tudok mit kezdeni, így a fügefa, a visszatérő roncsokra való ugrás stb. nem hordoz hajózási információt.

    Az Odüsszeia szövegéből azt tudjuk meg, hogy 9 napig sodródott Ógügié szigetéig, ahol Kalipszó nimga élt.


    Szicília körül az áramlatok átlagos sebessége 10-16 tengeri mérföld/nap között van. Messinától dél felé tart az áramlat, 75%-os valószínűséggel és sebessége itt a maximális. Az első nap a Messinai-szorosból 24-36 tengeri mérföld/nap átlagsebességű áramlattal hajózhattak.





    Ha megnézzük, hogy 9 nap alatt milyen messze sodorhatták az áramlatok Odüsszeuszt, a következőket kapjuk:
    1. Minimális távolságot, ha 10 mérföldes átlagsebességet és a Messinai-szorostól 24 tengeri mérföld/napos áramlatot vesszük alapul, akkor: 24 tengeri mérföld + 10 tengeri mérföld * 8 nap = 104 tengeri mérföld,
    2. A maximális, 16 mérföldes sebességet és a Messinai-szorostól a maximális 36 tengeri mérföld/nap sebességgel, valamint a 9,5 napos hajózási idővel (amire még mindig az mondhatta Odüsszeusz, hogy 9 napig sodródott) számolva: 36 tengeri mérföld + 16 tengeri mérföld * 8,5nap = 172 tengeri mérföld.

    A fenti számításokkal meghatározhatjuk hova érkezhetett: ha a maximális és a minimális távolsággal körcikkeket rajzolunk fel Messinától, amelyek dél felé néznek.

    Ebbe a területbe csak egy sziget(csoport) esik bele: Malta, Gozo és Kamino, amelyek szinte össze érnek, olyan közel fekszenek egymáshoz.
    Szicília és Tunézia közötti többi sziget (Linosa, Lampedusa, Pantelleria) mind túl távol vannak, hogy elérhette volna azokat Odüsszeusz.
    Már az ókorban is Máltát, pontosabban annak testvérszigetét, Gozot tartották Kalüpszó nimfa szigetének. A helyiek a sziget északi részén lévő festői Ramla-öböl mellett mutogatják Kalüpszó barlangját. Semmi nem mond ellent ennek, Odüsszeusz ide is sodródhatott.

    Gozo északi partjánál található a ma Kalüpszó-barlangjaként ismert hely, a három sziget legtermékenyebb völgyében, a Ramla-öböl partjainál fekszik.
    Könnyű megtalálni, táblák vezetnek hozzá.
    A ma nagyon száraz, szinte sivatagos szigeteken ebben a völgyben patak folyik, partjainál dús növényzet látszik. A patakon kívül még két forrás vize ömlik be a tengerbe a barlang körül. Maga a barlang omladozófélben van, nehéz megítélni, hogy közel 3000 évvel ezelőtt milyen állapotban lehetett. A barlang és környezete inkább pozitív irányban erősíti meg, hogy Gozo lehetett Ogügié.

    A termékeny Ramla Bay A sziget legjobb strandja Nyáron is él a patak Könnyen megtaláltuk Kalipszó barlangját Kalipszó barlangjában



    2. Tutajépítés
    Vissza a lap tetejére

    
    	
    
     
    
    A tutaj megépítéséről a következőt tudjuk az 5. énekből:
    
    162. Rajta tehát, dönts nagy szálfákat, vedd a szekercét
    
    163. s készíts véle tutajt, magasan padlózd fel a széles
    
    164. alkotmányt, hogy a ködbevesző vizen át tovahordjon.
    
    165. S én eledelt, vizet, és elegendő vérszinü bort is
    
    166. hordok rá, hogy az éhet, a szomjat tőled elűzze,
    
    167. és köntöst is adok; szelet is támasztok előre,
    
    168. hogy sértetlenül érj el egészen az otthoni földig,
    
     
    
    244. Húsz törzset vágott ki, s a fejszével lefaragta
    
    245. ágaikat, legyalulta tudón, csaptatta zsinórral.
    
    246. S fúrókat hordott ki Kalüpszó, isteni asszony:
    
    247. s ő egymáshoz is illesztette, kifúrva, a fákat,
    
    248. s összeerősítette eresztékkel, cövekekkel.
    
    249. Mint amilyen szélesre keríti az ács a teherrel
    
    250. járó bárka erős derekát, mert érti a dolgát,
    
    251. jó tutaját ugyaníly szélesre faragta Odüsszeusz.
    
    252. Bordákat tett rá, támasztván sűrü cölöppel,
    
    253. végre keresztbe gerendákkal befejezte a munkát.
    
    254. Árbocot állított bele és a vitorlarudat, mely
    
    255. jól odaillett, és hogy irányíthassa, a kormányt.
    
    256. Fűzfonadékkal az oldalait körül is keritette
    
    257. oltalmul habok ellen; s lombot szórt a tutajra.
    
    258. Vásznakat is hordott ki Kalüpszó, isteni asszony,
    
    259. néki, vitorlákhoz: s ezeket jól szabta ki szintén.
    
    260. És a vitorlavonó- meg a talpkötelet kifeszítve,
    
    261. hengereken tutaját taszitotta az isteni vízre.
    
    
    Hét évig élt itt, majd Zeusz üzenetére Kalüpszó elengedte Odüsszeuszt, sőt, még segített tanácsaival is.
    Nekem egy kicsit furcsának tűnik, hogy egy tengerésznek egy nimfa adjon hajóépítési tanácsot. De olyan sok változáson eshetett át a szöveg, hogy akár egy hajóépítéshez értő énekmondó fűzhette bele a műbe ezeket a sorokat.
    Az is igaz, hogy valódi fontos és részletes hajóépítési információt nem hordozz a szöveg.

    Mit is tudunk meg a tutajról?
    1. 20 fatörzset kellett a tutajhoz
    2. fejszével levágta ágait és legyalulta a farönköket
    3. a zsinórral csapatás egy hosszú egyenes vonal rajzolásához kellett, amitől szabályos gerendákat lehetett kifaragni
      (S. Butler fordításában ez így hangzik:squaring them by rule in good workmanlike fashion
    4. lyukat fúrt a gerendákba a csapoláshoz
    5. olyan széles volt, mint egy teherszállító bárka (ennek méretét nem lehet tudni)
    6. sűrűn bordákat tett rá, amelyet fedélzettel zárt le
    7. kormánylapátot is készített, ami akkoriban egy nagy evező volt csupán
    8. árbocot és vitorlázatot készített
    9. fűzfonadékból készült habvéddel fejezte be a hajóját, amelyet a mohával tömített
      (Devecseri fordításában ez a "lombot szórt" kifejezés)
    10. az árboc rögzítéséhez és vitorlázáshoz szükséges kötelei is voltak a hajónak.
    11. végül a nimfa vitorlát is hozott.
    Számomra ez a leírás nem egy tutaj, hanem egy vitorlás kishajó elkészítését jelentik. De 4 nap alatt lehet vitorlás csónakot készíteni?
    Néhány példa erre a kételyre:
    • Szabó István 1894-es fordításában "naszádnak" nevezte a csónakot
    • S. Butler "raft"-nak, tutajnak nevezi a csónakot
    • V. Vereszaev szintén tutajként "plot" nevezte meg.
    De ők nem voltak tengerészek vagy hajóépítők, így fenntartom az álláspontomat.





    A fajákok földje:

    Vissza a lap tetejére

    
    	
    
     
    
    A hajózásról a következőt tudjuk meg 5. énekből:
    
    268. Langyos jó szelet is küldött útjára, szelídet.
    
    269. Vásznait így vígan feszitette ki fényes Odüsszeusz,
    
    270. kormány mellé ült, s vezetett, jól értve a módját,
    
    271. s míg ott ült, sose hullt le a szemhéjára az álom;
    
    272. Pléiaszok fényét, későn lenyugodni Boótészt
    
    273. s látta a Medvét is — más néven híva Szekér ez —
    
    274. mint forog egyhelyben, míg Óríónt lesi egyre,
    
    275. s egymaga nem fürdik meg csak soha Ókeanoszban;
    
    276. mert úgy mondta Kalüpszó néki, az isteni úrnő,
    
    277. hagyja a balkeze mellett azt, így járja a tengert.
    
    278. Tíz és hét napon át siklott tutajával az áron,
    
    279. ám azután föltűntek a phaiák nép szigetének
    
    280. árnyas csúcsai, hogy közelükbe került a tutajjal:
    
    
    
    Ekkor Posszeidon vihart küldött rá bosszúból:
    
    290. Ámde kimondom, hogy még addig is éri elég baj.”
    
    291. Szólt, és fellegeket gyűjtött, feldúlta a tengert,
    
    292. kézbevevén szigonyát, minden viharát kizavarta
    
    293. mindenféle szeleknek; a felhőkkel betakarta
    
    294. egybe a földeket és vizeket; s éj szállt le az égből.
    
    295. Összecsapott a Notosz s Eurosz, s Zephürosz zuhatagja,
    
    296. és légszülte, magas habokat hajtó Boreász is.
    
    
    
    Odüsszeusz hajója széttört a viharban, majd a következőket ismerjük meg:
    
    385. s küldte a gyors Boreászt, megtörte előtte a hullám
    
    
    
    388. Két éjen s napon át hányódott ekkor a duzzadt
    
    389. hab tetején, szive sokszor várta a végveszedelmet.
    
    390. Ám hogy a harmadikat meghozta a széphaju Hajnal,
    
    391. akkor elült már végre a szél; szélcsendben a hullám
    
    392. elsímult: s Odüszeusz meglátta közelben a földet,
    
    
    
    400. És mikor annyira volt, ahová még ér a kiáltás,
    
    401. meghallotta, amint szirt szélén bömböl a tenger:
    
    402. szárazföld fele zúgva rohant a hatalmas hullám,
    
    403. szörnyen ömölve, szakadva, s a hab mindent beborított:
    
    404. mert nem akadt sem öböl, se hajónak jó menedékhely,
    
    405. csak kinyuló meredélyek, szirtek, tengeri sziklák.
    
    
    
    441. Majd amidőn úszván egy szépvizü tiszta folyamnak
    
    442. torkolatához elért, ezt látta a legkitünőbbnek,
    
    443. mert széltől védett volt s nem volt szikla sem arra;
    
    444. áramlást érzett, s e fohászt mondotta szivében:
    
    
    Az indulás hónapjának meghatározása

    A fentiekből meghatározható Odüsszeusz indulásának hónapja abból, hogy Homérosz szerint ”későn (látta) lenyugodni Boótészt”.

    Mit is jelent ez? Hány óra a későn? abból kiindulva, hogy a villanyvilágítás hiánya miatt nem maradtak fent sokáig az emberek, nekem a későn az éjfél körüli időtt jelenti.

    Este 10 óra még nincs későn, a hajnali két óra már inkább a reggelhez van közelebb.
    Készítettem erről egy animációt. Ebben az i.e. 1180-as év minden hónap 15. napjára meghatároztam a Stellarium nevű programmal, hogy mikor megy le a Bootes (Ökörhajcsár) csillagkép legfényesebb csillaga, az Arcturus.

    A Bootes (Ökörhajcsár) csillagkép lenyugvása
    hónapok szerint, Gozoról nézve

    Ebből az látható, hogy

    • Július 15.-én éjjel 2 órakor,
    • Augusztus 15.-én éjfélkor, míg
    • Szeptember 15.-én este 22 órakor
    nyugodott le a Bootes csillagkép Gozon.
    Ebből egyértelműen meghatározható, hogy augusztus hónap közepe táján indulhatott haza Odüsszeusz


    A Gozotól megtett út kiszámítása
    Az érkezési hely kijelöléséhez meg kell határozni, hogy mekkora távolságra juthatott.
    Ha a tutaj sebessége a gyenge szélben 0,6-1,2 csomó között lehetett átlagosan, az áramlatokat is figyelembe véve.
    • A minimális távolság, amelyre eljuthatott: 17 nap * 24 óra * 0,6 csomó = 245 tengeri mérföld,
    • A maximális távolság: 17,5 nap * 24 óra *1,2 csomó = 504 tengeri mérföld.
    A Gozotól felrajzoljuk ezt a két kört, a különbségük lesz az érkezési terület.

    Ezt pontosíthatjuk, ha figyelembe vesszük Kalüpszó útmutatását: bal kéz felől kell látnia a Medvét.
    A csillagkép legszélső csillaga (Alkaid) i.e. 900-ban, augusztus közepén este 327 fokban-ban, míg hajnalban a legszélső csillaga (Merak) 27 fokos-os szögben látszódott az északi irányhoz képest.
    Ha felrajzoljuk ezeket az irányokat, akkor egy szektort kapunk.
    Ebben a szektorban hajózva bal kéz felől látszik a Göncölszekér csillagkép.
    Szűkíthetjük ezt a szektort, ha a keleti irányt vesszük az egyik határnak, mivel délebbre csak Kréta található, és ez biztosan nem a phaiákok szigete.
    A másik határt a Gozotól a St. Maria di Leuca fokot összekötő egyenesnek vesszük, mivel a ettől a határtól északabbra egyetlen sziget sincs.

    Meg kell említenem, hogy akkoriban az égbolt máshogy nézett ki, főleg a precesszió jelensége miatt. Ennek következtében pl. a mai Sarkcsillag akkor 18 fokos távolságra volt az északi pólustól.
    A Jón-tenger déli részén keleti, majd a görög partokat elérve, északi áramlatokkal találkozhatunk. Így 17 nap tutajozás után eljuthatott a phaiákok országába.
    Szűkíthetjük a célterületet, Strabon segítségével, aki a következőket írta „… Kerkyrát, amelyet ezelőtt Skheriának neveztek.”

    A partok közelében, Odüsszeusz viharba került, és összetört a hajója.
    Két napig tartó hánykolódás után az északi szélben Korfu északnyugati partjainál, a Szidári-sziklák közelében próbálhatott partra szállni, de ez nem sikerült. Csak az Ermonesz-öbölben volt lehetősége erre, egy folyó torkolatában.
    Augusztusban már nagy a szárazság Korfun (noha akkoriban a klíma esősebb és hűvösebb volt a mainál).
    Korfu északi-nyugati partjainál csak egy állandó folyót (patakot) találunk, az Ermoneszt. Ezzel tudtuk azonosítani a helyet. Innen az északra található Polikasztro-öbölben állhatott Nauszikaá király apjának, Alkinoosz királynak a palotája.




    Ithaka

    Vissza a lap tetejére

    Ithakába érkezés időpontja
    
    	
    
     
    
    	Hazatérés Ithakába a 13. ének szerint:
    
     93. Hát hogy a legragyogóbb csillag föltűnt, mely az éjből
    
     94. jő ködbőlszülető Hajnal hírével az égre,
    
     95. már közelébe került a szigetnek a tengeri bárka.
    
     96. Phorküsznak van amott kikötője, a tengeri vénnek,
    
     97. Ithaka községében, két meredekfalu szirtje
    
     98. nyúlik a vízbe előre, s az öblöt is ez veszi körbe,
    
     99. védi hatalmas habjaitól a goromba szeleknek
    
    100. kívülről: s odabent a hajóknak nincs kötelékre
    
    101. szükségük, ha elértek már kikötési helyükhöz.
    
    102. Hosszúkáslevelű vadolajfa van ott az öbölnek
    
    103. végében, s egy bájos barlang, árnyas ölével,
    
    104. Néiaszoknak hívott nimfák szent pihenője.
    
    
    
     
    
    Feltételezett napfogyatkozás Ithakán 20. ének alapján:
    
    350. S isteni-képü Theoklümenosz kezdett a beszédbe:
    
    351. „Jaj, nyomorultak, míly átok sujt? Éjbe borult már
    
    352. teljesen arcotok és fejetek, meg a térdetek is lenn,
    
    353. úszik a könnyben az orcátok, fölhangzik a jajszó,
    
    354. ázik a síkos vérben a fal meg a szépmivü fülkék,
    
    355. árnyakkal telt már meg a csarnok, telt meg az udvar,
    
    356. szállnak a mély Ereboszba, homályba; a nap kialudt már,
    
    357. nincs odafönt, s a sötétségnek vészes köde terjeng.
    A NASA történelmi napfogyatkozások honlapján található egy leírás, amely i.e. 1177. április 16-án bekövetkezett eseményre utal.

    Lehetséges, hogy ez egy valódi napfogyatkozás volt a következő szöveg alapján?

    ... a nap kialudt már, nincs odafönt, s a sötétségnek vészes köde terjeng...

    Nagyon szeretném, ha ez valóban a napfogyatkozás leírása lenne. De szkeptikus vagyok. Nekem a Bootes későn lenyugszik kifejezés bővebb információt hordozz.
    Napfogyatkozás Ithakán i.e. 1177. április 16-án
    Ezt az időpontot támasztja alá, hogy 13. ének 93. és 94 sora megemlít egy csillagot, amikor hozatér Odüsszeusz Ithakába:

    "... a legragyogóbb csillag föltűnt, mely az éjből jő ködbőlszülető Hajnal hírével az égre..."

    Mi lehetett ez a csillag?
    Talán a Vénusz, amely akkor hajnalban nagyon fényes csillagként (-3,68 volt a magnitúdója) 4 óra 36-kor kelt fel Ithakán 106 fokos szögben
    és reggel 6 óráig volt jól megfigyelhető a keleti-délkleti égbolton?
    Ez atény inkább megerősíti, mint cáfolja a napfogykozásos elméletet.



    Az érkezés időpontjának meghatározása további vizsgálatot igényel.

    7325

    Vissza a lap tetejére


    Vissza az hajózási főoldalra